2010. január 28., csütörtök

Ma

kerek egy hónapos lett Péter. Hamar telik az idő, ő pedig napról napra növekszik. Hála a jó Atyának egészséges és elég csendes, hagy minket is aludni.
békességben lefekszem és legott elalszom
néha ébren is vagyok
máskor meg ilyen elgondolkozva
Andris január 15-én ünnepelte a 10 éves szülinapját az osztálytársaival. Telik az idő. Én pedig lassan, de biztosan készülök a vizsgákra. Így tehát most csak ennyit írok.

2010. január 21., csütörtök

Alkalmak a bizonyságtevésre

Vasárnap délelőtt Nagygalambfalván a református közösségben szolgáltam. A helyi lelkipásztor Kányádi György amikor meghivott mondta is az imaheti sorozat témáját : A feltámadottról szóló bizonyságtétel . Azonnal az volt szívemben, ha Jézusról az én megváltómról bizonyságot tehetek, akkor el kell vállalnom ezt a szolgálatot. Nagyon figyelmes igehallgatók előtt mondhattam - Ne keressétek a holtak közt az élőt ! Jézus él feltámadott. Találkozhatsz te is vele. Istenünk tegye gyümölcsözővé az ő ígéjét.Délután Derzsbe és Muzsnán szolgáltam. Este az alkalmak után indultam Szilágyballára. Két dolog miatt kellett menjek. Hogy édesanyámat hazavigyem, aki két hétig készségesen segített nekünk a gyereknevelésben és a másik dolog a kocsi íratás. Hála érte ez is megoldódott. Hazafele, Beszterce irányába mentem, mert oda volt beiratva a kocsink és át kellett vegyek a tulajdonostól dokumentumokat. Szászrégenben egy rövid időre beugrottam Tóth Attila testvérékhez. Jó volt érezni lelkesedésüket a sok munka ellenére is. Adjon nekik az Úr sok erőt az ottani misszióhoz. Kedden estére békességben hazaérkeztünk Abigéllel , (aki örömmel elkísér ahovacsak lehet, ő az apa lánya) de már nem volt erőm Petekre menni. Így a tegnap este mentünk együtt Erdő Endre testvérrel. A béna ember meggyógyításáról beszélt nekik, akit négyen hoztak és a tetőt megbontva engedték Jézus elé. Láttam a Petkieken, nagyon megfogta őket a történet. Óh bár csak lenne nekünk is, nekik is akkora hitük, hogy ezt látva Jézus még sok emberen megkönyörüljön. Az esti alkalomra Muzsnára is elérkeztünk. Hála a kedves munkatársért. Hazafele jövet Miklósfalván felvettem két péket, akik Székelyudvarhelyen dolgoznak és gyakran felveszem őket amikor Muzsnáról jövök. Mondtam nekik : - nagy hitük van maguknak, hogy csak úgy kiállnak alkalmira. - hát igen, Isten mindig kirendeli. Beszélgetés közben az egyik mondta, hogy minden nap olvassa a bibliát és hogy most épp a Jelenések könyvénél tart. Azt mondta : - Úgy látom azok az ígék lassan beteljesednek, közeleg a vég. - Én is megerősítettem, hogy ami a világban történik (most épp Haitin) földrengések, árvizek, szeretertlenség, éhségek, döghalál mind-mind figyelmeztetnek minket. Elcsodálkoztam ennek az asszonynak hitén. Azonnal Jézus szavai jutottak eszembe : Más juhaim is vannak nékem........ Legyünk bátor bizonyságtevők, mert Isten hatalmasan tud cselekedni. Soha nem tudhatjuk, hogy kinek segíthetünk, csak egy lépéssel is közelebb kerülni Isten országához. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.

2010. január 12., kedd

Villámlátogatás

Szombaton délután kimentem a faluba kocsival egy rövid időre, mire visszajöttem beállt az udvarra egy TEA rendszámú szilágysági kocsi. Rögtön felismertem hogy ilyen csak az én barátomnak-testvéremnek az Úrban- Borzási Pálnak van. Hát ők jöttek családostól, nagy örömünkre. Mindössze az összefüggést nem értettem. Bíztosra vettem, hogy erre jártak és bejöttek. De nem. Ők kimondottan babalátogatóba jöttek. Na jó, akkor örvendünk és holnap együtt szolgálunk. Erre azt a választ kaptam : - Mi jöttünk, de mindjárt megyünk is ! - Hova ? - Hát haza ! - De hát nem értem, csak ennyi időre jöttetek olyan messziről ? Bármennyire is próbáltam győzködni, hogy maradjanak vasárnapra, csak annyit tudott vállalni Pál, este 6 órától szolgált az imaórán. Ezért is hála. Végül belenyugodtam testvéreim tervébe. Rövid beszélgetés és vacsora után hazaindultak. Hát ezuton is köszönöm a meglepetést és látogatást, remélem a következő ittlétetek egy kicsit hosszabb lessz.
Borzási Pál, Anna, Thelma, Emil és Áron (innen ered a rendszám TEA)
kislányaink Abigél és Thelma, hamar megbarátkoztak
egy kevés idő jutott babázódásra is
Vasárnap Homoródsznetmártonban és Homoróddarócon urvacsoravételi alkalmunk volt. Jó volt tapasztalni, az imahét felmelegítette a testvériség szívét. A hétfői nap a kocsi azonosításával telt a RAR-nál, ahhoz hogy a következő héten irathassam a nevemre. Hálás vagyok a jó Istennek, hogy kellő időben rendelte ezt az autót, most már Péternek is van hely benne. Hisszük, hogy a pótláshoz szükséges pénzt is időben kirendeli. Jó hozzánk az Úr, ezt mondhatom.

2010. január 6., szerda

Elmélkedem

a felett, hogy milyen kegyelmes a mi Istenünk. Az elmúlt karácsonyban és az újév első napján több szilágysági gyülekezetben szolgálhattam. Szenteste Rátonban, első napján Szilágyballán, másodnapján délelőtt Szilágysámsonban, délután Szilágypanitban és Ballán. Az ünnep harmadnapján délelőtt még Ballán délután pedig Rátonban fejeztük be az ünnepet urvacsoravétellel. Újév délelőttjén Krasznán voltam. Jó volt találkozni rég nem látott testvérekkel s látni azt, hogy minden gyülekezetben vannak buzgó hívő testvérek. Ahogy szenteste elindultunk Ballán megkántálni a betegeket, öregeket, sok helyt meg kellett kérdezzem : itt ki lakik ? hát ott meg ki épített ? Tíz év alatt mióta elköltöztünk a szülőfalumból, sokat változott minden és mindenki ! Az akkori gyerekek ma már felnőtt fiatalok. Tudom én is sokat változtam azóta, remélem nemcsak korosodtam, hanem egy kicsit bölcsebb is lettem - no de ezt mások jobban látják mint én. Imahét van. Nagyon jó imaheti témánk van : "LEGYÜNK ISTENNEK TETSZŐK ! " Én is az kívánok lenni. Hiszem, hogy te is !! Segítsen ebben minket a jó Atya.
Szilágyballán
Szilágysámsonban
Szilágypaniti gyülekeztben