2012. április 5., csütörtök

Hogy tehette meg

Júdás, hogy az ő drága mesterét aki szeretettel tanította, eltűrte hibáit, mindent megosztott vele három éven át, sőt a többi között őt is "mindvégig szerette" (Jn 13:1), végül hátat fordítva neki elárulja őt? Ezen a héten többször elém tárult és nehezen fért a fejembe ez a kérdés?
Nem volt megelégedve mesterével? Földi királyként jobban el tudta volna képzelni? Vagy csalódott benne......?
Gondolta félre lehet Jézust állítani az ő földre-jötte céljától?  Talán még lehetne folytatni a sort....
Jézus elmondta:" És az embernek fia jóllehet elmegy, mint elvégeztetett, de jaj annak az embernek, aki által elárúltatik!"(Lk. 22:22)
Ennek tehát meg kellett történnie. Jézus ezt tudta. Azonban ami engem és téged illet, mi ne legyünk árulók. Mi szeressük őt mert ő előbb szeretett minket.
Mélyedjünk el Jézus szenvedéseibe melyek értünk történtek, hogy a Húsvét ünnepén ujjongó öröm töltsön el. Hirdethessük bátran: Jézus él, feltámadott, nem maradt a sírban!