Simul a helyzet Petken

Hétfő délután imaközösségben voltunk Székelykeresztúron, egy néhány Székelyföldi lelkipásztorral és missziómunkással. Hálaadás, éneklés, imádkozás közben megosztottuk egymással örömeink és terheink egy részét, amennyire az idő engedte. Többek között én arra kértem testvéreimet, imádkozzanak a Peteki misszióért. Röviden összefoglalva az történt, hogy olyan "segítséget" kaptam a székelyudvarhelyi pünkösdista B. L. testvértől, amit én nem kértem. Két alkalommal elment szolgálni és mondanom sem kell, hogy ő máris azt kérdezte: ki szeretne alámeritkezni, mert náluk két hét múlva alámerítés lesz! Tehát ez engem meglehetősen felkavart! Nem gondolom, hogy ez kell legyen a második szolgálatának üzenete. Különösen azért nem, mert nem is ismeri azokat az embereket és nem tudja, hogy isznak, cigarettáznak stb. Amúgy nem ez az első eset itt Székelyföldön, ahol misszióztak baptista testvérek, majd a bemerítést elvégezték a pünkösdiek, például Nagygalambfalván. Az este például azt kérdezték tőllem a korábban Galambfalván szolgáló Rupi testvér felől: Igaz hogy az hamis próféta? Mondanom sem kell, honnan fúj a szél! Tehát az este ott voltam Petken és kinyilvánítottam, hogy ezek után mi nem misziózunk együtt Laci testvérrel......... Egy kis példát hoztam fel a nekik. -Mondom ez olyan helyzet, mint hogy ti plántáltok tavasszal hagymát, majd augusztusban mikor kezd szép lenni, eljövök én, csapok vagy kettőt a kapával és azt mondom: - most vagy tízet kihúzok, mert én megdolgoztam érte. Ez nem becsületes dolog! Jobb ha ő végzi a munkát ott ahol eddig tette, minket pedig békén hagy. Remélem ezt ő is belátja. Úgy láttam a beszélgetés után, hogy még kell foglalkozni a Petekiekkel. Elnézést kérek, ha valakit megbántottam ezekkel a sorokkal, de most úgy éreztem, ezt meg kell osztanom veletek is. Talán a jövőre nézve az Úr bölcsebbé tesz, hogy elkerüljük az ilyen helyzeteket.