2009. május 18., hétfő

Még él egy kis szikra

a székelypeteki romák szívében. Ahogy elérkezett a tavasz, lassan mind elmentek magyarországra dolgozni. Kezdtem úgy érezni, hogy itt hiába fáradoztam. Azonban az elmúlt héten jelezték, többen hazajöttek és szeretnének ígét hallgatni. Elmentem hozzájuk szombaton, felolvasatam a tíz szűz példázatát s örömmel vettem tudomásul, hogy megértették készen kell várni Jézust. Mondtam nekik én csak akkor jövök még, ha komolyan akarnak megtérni az Úrnak szolgálni! Mind mondták akarunk. Bárcsak igaz lenne! Vasárnap családommal együtt Brassón szolgáltunk. A délelőtti alkalmon a Fil 2:1-11 ből szolgáltam. Kihangsúlyoztam hogy milyen mércék alapján mérhetjük le a gyülekezetünk biblikus műküdését. Ahogy Pál írta: Ha annakokáért helye van az intésnek, a vigasztalásnak, a közösségnek, egymást tiszteljük, szeretjük... Aztán Jézus legyen a mi példaképünk az alázatban, szeretetben, szolgálatban. Mindennek pedig meg lessz a jutalma. Ebédre a Paul Elemér testvérékhez hívtak. Itt az ő családjuk és a miénk mellet, hivatalosak voltak még Borzási Dávid és Péter. Jól elbeszélgettünk az ebéd közben. Ebéd után a gyerekek örömére elmentünk az állatkertbe. Csodáltuk a sok különböző állatot. Abigélnek a medve és a tigris tetszett a legjobban.
Paul testvérék udvara kisebb botanikus kert
a testvérek énekelnek
Apuci, ez tetszik nekem
ezekkel se lenne jó, erdőben találkozni
egy kis pihenő közben
Az esti alkalom keretében anyáknapját ünnepelt a gyülekezet, a gyerekek versekkel köszöntötték az anyukákat és egy újszülött bemutatására is sor került. Ezt Kiss Ottó testvér végezte. Az ígét az Anna példás életéről szóltam aki töredelmesen imádkozott, Isten meghallgatta a kérését, ő pedig teljesítette ígéretét. Sámuelt teljes életére az Úrnak szentelte. Hadd lennének napjainkban is minél többen ilyen hívő, imádkozó édesanyák. Vacsorára Bálint Péter testvérni voltunk. Miután jól kibeszélgettük magunkat, békességben hazaérkeztünk. Az Úré legyen a dicsőség minden áldásért. Ámen.