2010. december 2., csütörtök

Tapasztaljuk Istenünk gondviselését

Mostanában csak nagyon ritkán ülök képernyő elé és akkor is csak informálódom, mi is történik másokkal.Az a helyzet, hogy nappal dolgozom, délután misszió, este pedig ami kevés idő marad az a családé, így inkább a csendes hallgatás mellett döntök a legtöbbször.Azt nagyon érezzük, hogy jó hozzánk az Úr.
Már egy ideje téma nekünk, hogy kell-e tovább folytatni vagy nem azt a kis üzletet, amit azért nyitottunk, hogy a feleségemnek is teljenek a munkaévei. Mostanra letisztult, hogy nyugodt szívvel felszámolhatjuk, ugyanis eddig is Istenünk viselt gondot rólunk és ezután is ő fog. Amióta ezt letettük Isten kezébe, azóta sokféleképpen szólott hozzánk és bizonyítja hogy szeret. Hála neki minden tökéletes és jó ajándékáért.
Bátorítok minden kedves olvasót, merd életed teljesen letenni az Ő kezébe, hiszen ott a legnagyobb biztonságban van.
A családban mindenki jól van. Péter napról-napra okosodik, figyel, gügyög,ha énekelek neki tapsol stb. A nagyobbak suliba, Abigél oviba, a feleségem pedig nemrég fejezte be a hecserli(csipkelekvár készítése) szezont, nagyon sokat dolgozott az ősszel. Hála az ő szorgos kezeiért, sokat pótolt a konyhára. Hát így vagyunk mi és ha ránk gondolsz, imádkozz értünk, hogy bölcsen végezzük a munkánk. Amikor Jézus Krisztus visszajön az ég felhőin, legyünk mind készen, örömmel várjuk őt.Legyen szívből jövő az az énekünk:

Ó én várom az Urat, szemem figyelve kutat,
Várom boldog örömmel, szívem néki énekel. Ámen.