Jobb napok

Az elmúlt napokban többször is eszembe jutott egy kedves íge, most pedig megkerestem hol van megírva. A II Kor 4:8 igevers ezt mondja:" Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe." Olyan jó ezt újból és újból megtapasztalni! Figyeltem hogy a mi ellenségünk az ördög, mind olyan dolgokat próbál elénk tárni ami lehangol, elkeserít, vagy éppen a csüggedés felé kerget. Mert ő folyamatosan vádol, kárhoztat s különösen ha még valós tények elé állíthat, kezdi az ember úgy érezni hogy hiába annyi fáradság, munka mind hiába.... Azonban a mi pártfogónk nem hagy feljebb kísértetni mint ahogy elszenvedhetjük! Sőt a kísértéssel egyidőben a kimenekedést is megadja, hogy elszenvedhessük a próbát. Ha Jóbra gondolok, aki egyik rossz hír után a másikat kapta, de hite nem ingott meg sokáig, míg végül egyszer belefáradt, akkor azt mondom csak emberi kísértés amiben részünk van. Míg vannak olyanok akik meglankadnak, elesnek, addig Isten gondoskodik arról is lássunk ígére éhes és szomjas embereket akik álltal reménységgel tölt el: mégsem hiába az ígét szólni! Különösen a Petek-i romák életében történt változások álltal erősített az Úr. Töredelmesen imádkoznak, kérve bűneik bocsánatát. Hiszem hogy eljútnak az igazi megtérésig. Míg eleinte mind meg akartak keresztelkedni (átalmerítkezni ahogy ők mondják), most kezdik látni milyen bűnösek és érzik, hogy kegyelemre van szükségük. Micsoda szemléletváltás. Az íge épp arra tanít:Isten a kevélyeknek ellenük áll, az alázatosaknak pedig kegyelmt ad. Erre van nekik is szükségük. A tegnap este meglátogatott Veress Efraim, az előttem itt szolgáló testvérem.Együtt szolgáltunk itthon Homoródszentmártonban és Darócon is. Úgy láttam bátorító volt a szolgálata, különösen a Daróc-i testvérnők számára. Isten hadd folytassa bennük a jó munkát! Az éjjel nálunk maradtak és ma reggel miután jól elbeszélgettünk,imádkoztunk, egymást bátorítottuk, utánna haza indultak. Az Úr őrízze őket útjukban.