2008. augusztus 14., csütörtök
Rohanó napok
Egy ideig nem működött megfelelően az internet, most pedig megszünt a szolgáltatónk, tehát most épp a szomszédban vagyok, egy néhány dolgot röviden leirok. Az elmult két hét, a szolgálatok mellett a pásztori lakás felújitásával telt. Változtattunk egy kicsit a belső berendezésen, ez pedig faltörés, ablakcsere és villanyszereléssel járt. Lassan alalkulnak már a dolgok, remélem mihamarabb meszelhetünk.Közben volt egy temetés is Felső- Boldogfalván ez Székelyudvarhelyhez tartozik, Boros Róberttel szolgáltunk. Elég hamar elröppent ez a nyár, igyekszünk az időt jól kihasználni. Még anyit, hogy ma este hivott Magyarországról Molnár Ildikó és elmondta , hogy az édesapja(Józsi bácsi) átesett egy szemműtéten, de a látása már csak a mennyben fog megjönni. Imádkozzatok érte, hogy tartson ki hűségesen az Úr Jézus mellett.
2008. július 28., hétfő
Gyergyó-i táborozás
Julius 15-25.ig Gyergyóban táboroztunk a Zilah-i gyerekekkel. Voltak még kissebb csoportok Syilágycseh-ből, Goroszlóról, Egrespatakról összesen 75 gyerek és kb. 20 felnőtt. Nagyon kellemesen telt az idő, bár volt részünk bőven esőből is, de a gyerekek olyankor is jól lefoglalták magukat társasjátékokkal. A napi programunk ilyen volt: reggel 7-kor ébresztő a személyzetnek, 7:30-kor pedig áhitat. A gyerekek 8-kor keltek, majd 9-kor reggeli. 10-től énekóra a tanitással egybekötve, utánna pedig csoportbeszélgetés. Délután 2 órakkor ebéd ami után vacsoráig szabad idő, sport, vetélkedők voltak szervezve. Este 7-kor vacsora majd utánna miszióstörténet. Két napot kirándultunk, julius 18.án ragyogó napsütésben megmásztuk a Nagyhagymást(kb.1770 m), 22-én pedig a Békási szoroshoz mentünk, amikor azonban nagyon megáztunk, de ettől eltekintve csodáltuk Isten hatalmát, kezének műveit és jól éreztük magunkat. Az egész idő alatt tapasztaltuk Istenünk oltalmát, senki nem getegedett különösebben meg, és a leckékre készülve sokat tanulhattam én is. Mig az elején nehéz volt a gyerekeket csendre utasitani, ahogz teltek a napok egyre figyelmesebben tanulták az énekeket és figyeltek a tanitásra. A tegnap délelőtt még Homoródszentmártonban szolgáltam, az alkalom után azonnal indultunk Zilahra ahol a táborból hazaérkezett gyerekek szolgáltak azzal amit ott tanultak, énekek, igeversek és persze tapasztalataikat is megosztva. Erre az alkalomra meghivták a szülőket is akik közül elég sokan eljöttek. A gyerekek szolgálata után a Lk 15:1-3, 11-32 igéből szolgáltam " A tékozló fiu" példázatából. Az istentisztelet után a szülőket szeretetvendégségre hivták, ahol beszélgethettek a tanitókkal, konyhai személyzettel és megtekinthettek negyon sok képet azokról a helyekről, ahol a gyerekek jártak. Jelenleg Rátonba vagyunk a családdal, majd reggel indulunk haza, hogy folytassuk a ránkbizott munkát. Az Úr áldja meg a gyerekek szivében az elhintett igemagvakat.
Néhány emlék a táborból:
reggeli látvány a táborból
indulás a Nagyhagymáshoz
elfáradnak az ifjak
nehéz a dombra mászni
pihenés a hegylábánál

Elekes Tamás a bátor hegymászó
fenn a csúcson megpihenni jó
együtt a család
Ezek a képek többnyire a "Nagyhagymás-i " gyalogtúráról készültek, kivétel az utolsó, a családdal a gyilkostónál vagyunk.
2008. július 11., péntek
Ismét itthon
Ma este érkeztem haza a szilágyságból, hála a jó Atyának békességben. Kedd este mentem haza mert Szerdára volt programozva a kocsi R A R vizsgáztatása. Eléggé bonyodalmas még ezekkel az új törvényekkel is a kocsi beíratás, de jó hogy legalább most már túl vagyok rajta, van végleges forgalmi szám(SJ 72 ENY) amivel lehet közlekedni.
Köszönök szépen ezúton is minden segítséget mindenkinek, akár az íratásban, akár egyébben segítettek. Az Úr legyen áldva mindenért!
Itthon a szokottnál nagyobb a csend, mert Beatrix és Andris a Hargitán táboroznak, épp nemrég beszéltem velük és áradoztak milyen jó, de azért haza is vágynak egy kicsit. Így van ez a rendjén.
Azért engedtük most magukba, hogy szokják egy kicsit nélkülünk is a boldogulást az életbe. Holnap ha lehet meglátogatjuk őket.
Kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát innen Homoródszentmártonból!
2008. július 7., hétfő
Gyerekbemutatás
Az elmúlt héten elég sok esemény történt amiből egy néhányat lejegyzek.
Kedd este Homoróddarócon Gál Piroska testvérnő virrasztóján vettünk részt többen a homoródszentmártoni gyülekezetből és a Máté Zoltán testvérék Székelyudvarhelyről. Többen eljöttek a faluból együttérezni a családdal és figyelmesen halgatták a felolvasott ígét.
Préd. 12:3,7b-9,15,16 ígéből a következő gondolatokat szóltam a jelenlevőkhöz:
-Emlékezz teremtődről ifjuságod idején
-Eljön mindenkinek az elköltözés ideje
-Felbomlik a test, porrá lessz
-Istent féljed
-Isten megítél minden cselekedetet
-Készüljünk Isten elé
Szerdán a temetésen népes hallgatóság előtt a Jn.14:1-6 alapján hírdettem az ígét a háznál:
- Higyjünk Istenben és Jézusban
- Van hely a menyországban
- Jézus a mennybe vezető út
- A gyermekeket hozni kell Jézushoz, nem küldeni
- Vigyázzunk, ne botránkoztassuk a kicsinyeket
- Jézus hívja magához a gyermekeket
- Gyermeki hitre van szükségünk, hogy Isten országába bejussunk
2008. július 1., kedd
Egy hűséges taggal kevesebb
Homoróddarócon, Gál Piroska testvérnő hirtelen az Úrhoz költözött. Vasárnap délután még az imaházba együtt énekeltünk, imádkoztunk s kérdésemre: hogy van? - mosolyogva azt válaszolta, nagyon jól!
Azonban miután hazament, elrendezte háziállatait, még lefekvés előtt, örök nyugalomra hajtotta fejét. Pénteken az összejövetel előtt indítva éreztem magam, hogy meglátogassam, de már a lánya kapujában ülve beszélgetett az anyatársával. Mondtam is neki,hogy már nincs nagy baj, ha fenn jár- kel. Kb. egy másfél hónapja érte egy kissebb mértékű szívinfarktus, amiből úgy látszott kigyógyul, semmi jel nem mutatott arra, hogy rosszabbul lenne. A lánya Szilágyi Ibolya aki több ideje Magyarországon dolgozik, három hetet itthon volt mellette, épp Vasárnap este indult vissza, de még mielőtt megérkezet volna, kapta a hírt és jött is haza.Isten másképp tervezte. Piroska testvérnő Brassóba a kórházi ágyán azt mondta nekem: "Bárcsak még egyszer elmehetnék az imaházba!" Imája meghalgattatott! Kétszer eljöhetett, Pénteken és Vasárnap. Nagyon hűségesen látogatta az összejöveteli alkalmakat.Helye az első sorban üress marad és csendes, alázatos személye sokáig emlékünkben fog élni. Bárcsak ösztönözné a többi tagokat is hűségre, alázatra, testvérnőnk példás élete.
Ma este tehát virrasztó, holnap délután 3 órakkor pedig temetés lessz.
Isten vígasztalja a gyászoló családot.
2008. június 28., szombat
Jobb a vége,sajnos nem mindenkinek
"Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél....."(Préd 7:8) írta Salamon, én pedig aláhúzom hogy ez igaz! Legalább ami a vizsga időszakot illeti. Hála érte most már vége, nekem is lehet egy kiss szusszanásom a tanulás után. No azért nem kell épp olyan tragikusan felfogni az elmúlt hetet, mert közbe még volt időnk a fiukkal áhítatot is tartani, egy jó alapos beszélgetéssel egybekötve, Szerda este a Rogériusz negyedi gyülekezetbe voltam Papp Lacival( ő szolgált), Csütörtökön pedig az 1-es számú nagy gyülekezetben szolgáltam. Jó volt látni a megtelt padokat még hétköznap is. Bárcsak mindenütt ez lenne jellemző. Vasárnap Rátonban voltunk az egész családdall, mert őket is vittem magammal.
Ha visszagondolok a vizsgákra, az jut az eszembe, hogy nem véletlen húztam ETIKÁ- ból az "Öngyilkosság" témát. Miután elmondtam amit tudtam erről a témáról, tanárunk megkérdezte "Hogyan prédikálnék egy öngyilkos ember temetésén". Azt mondtam, elsősorban nem a halottról prédikálnék, hanem ígét hirdetnék, persze nagyon megfontoltan és óvatosan nehogy valaki célzást olvasson szavaim között, s talán nem szolgálna a zenekar, énekker...
Nehéz egy ilyen helyzetben jól dönteni, ráadásúl biblikusan. Attól függ, mire teszek nagyobb hangsúlyt: a gyülekezetre, a gyászoló családra, vagy hitünk tisztaságára?
Azt is mondtam, hogy sajnos Hargita megye az élen jár ezen a területen.
Haza se érkeztem egésszen Szerdán, hanem mentem egyenesen Székelyderzsbe és már az úton azzal fogadtak, hogy egy 52 éves derzsi féfi megölte a 44 éves feleségét, aztán pedig magát felakasztotta. Épp akkor volt vége a temetésnek ahogy 5 órára az imaházba értem, sajnálom hogy soha nem találkoztam ezzel az emberrel, pedig alig 200 méternyire lakott az imaháztól. Borzasztó, hogy szedi az ördög az áldozatait. Másnap hallottuk a Csikszeredai esetet, ahol egy fiatalember saját édesanyját brutálisan meggyilkolta.
Valahányszor ilyeneket hallok, elgondolkozom, ha nem kell az embereknek Isten kegyeleme, mit Jézus Krisztus váltsághalála álltal minden embernek kínál, az ördög nagyon csúnyán elbánik velük. Ó vajha felébrednének a székely emberek és meglátnák, hogy van értelme az életnek s ne dobnák olyan könnyen el maguktól.
Mondhatnánk mind Pállal együtt:"Nékem az élet Krisztus és a meghalás nyereség"
Kérlek imádkozz velem, keménnyakú magyar nemzetünk megtéréséért!
2008. június 9., hétfő
Német zenészek Székelyudvarhelyen
Ismét elrohant egy hét amit többnyire tanulással töltöttem, készülve a vizsgákra. Azért az esti alkalmak látogatása nem maradt el. Kedden Homoródalmáson voltunk feleségemmel. Azt figyeltem meg, hogy az imaház szomszédságából mióta oda járunk négy és fél éve, már vagy öt személy is meghalt. Most legutóbb egy olyan idős néni, aki szinte minden alkalommal ott volt az összejöveteleinken, de nagyon keveset fogott fel Isten kegyelméből. Úgy kívánom Isten legyen kegyelmes az Almás- i emberekhez, hadd tudnának megtérni.Ámen.
Szerdán este egy Németország-i összevont fuvószenekar szolgálatát halgathattuk a Székelyudvarhelyi baptista gyülekezetben. Nagyon kellemes zenedarabokat játszottak, többnyire ismerős énekek dallamát pl. "Ó mily hű barátunk Jézus", "Az Úr az én jó pásztorom", "Lelked ha fáj, nehéz szived", stb. amelyeket együtt énekeltünk a zenekarral. Volt igeszolgálat, bizonyságtevés melyeket Alexander Seidel(a Vetés és Aratás munkatársa) fordított és egy rövid pantomim is.
Csötörtökön itthon foglalkoztunk a Zsid 11. részből a hithősökkel,Pénteken Homoróddarócon is hasonlóképpen. Volt mit tanulnunk.
Vasárnap délelőtt Homoródszentmártonban volt urvacsoravétel. Az imaórai íge is buzdított a kitartásra, álhatatosságra, míg a 3 Móz 1. részből az égő áldozatokkal foglalkozva láthattuk, Isten kedvesen fogadta azokat. De ezektől sokkal tökéletesebb volt az Úr Jézus áldozata, ezért nagyon hálásak lehetünk. Az ebédnél Veress Lidia és Bedő Juliánna voltak vendégeink gyülekezetünkből, jó volt együtt beszélgetni és imádkozni, hogy az Úr áldja meg a helyi missziót.
Délután Darócon este pedig itthon szolgáltam az Isten előtt kedves bőjtről a Lk 5:33-39 íge alapján. Este a feleségemmel kettesben egy kis sétára indultunk. Nagyon kellemes volt az esti friss levegőn szemlélni a virágokat, fákat és a gyönyörű naplamantét. Elősször nem nagy kedvvel indult feleségem, de utánna úgy értékelte még máskor is menjünk, ennek örülök.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
