2010. június 11., péntek

Visszazökkenni a megszokott kerékvágásba


nem is lesz olyan egyszerű.Nagyváradon voltam tizenkét napig a vizsgaidőszak alatt, ami már a vége fele kezdett nagyon hosszúnak tűnni. Én is nagyon vágytam már és a családom is hogy találkozzunk.Végre eljött az évzárók ideje, megvédtük a szakdolgozatokat magyar nyelven, aztán lefordítottuk román nyelvre és még ennek a megvédése maradt hátra. Alig hogy hazaértem, kívántam egy kis pihenést, már kaptunk is egy e-mailt hogy folytassuk a tanulást,(nehogy kiessünk a ritmusból) hát ez van, talán még rám is fér. Azonban most először az itthoni teendőknek kell utána nézzek, mert elég sok minden felhalmozódott amíg csak a tanulással foglalkoztam, a kertben is, meg a gyülekezetekben. Előttünk a nyár, sok teendővel, meg táborozás és reméljük egy kis szabadság is belefér. A gyerekek lassan befejezik a tanévet, ma épp Abigélnek voltam az évzáróján a feleségem jóvoltából, ő ugyanis főzi a finom eper ízt. Minden szépen pörög a maga rendjén, bárcsak ez a nyár is hasznosan telne Atyánk jóvoltából.Kívánok mindenkinek sok erőt a feladatok elvégzéséhez. Bátorítson mindenkit ez az ige: " ha az Úr velünk, kicsoda ellenünk?"

énekkel szolgáltunk a teológosok a belvárosi imaházban
tanáraink és a végzősök
a rokonságból akik eljöttek az évzáróra, a szép virágokat pedig
anyósom küldte nekem, amit így is nagyon köszönök
a kis csemeték búcsúztatják az iskolába készülőket
  sok kis fürge ujj

2 megjegyzés:

vefraim írta...

Sok erőt és áldást adjon neked a mi Urunk!!!
Nagy öröm látni titeket és érezni azt az optimizmust, ami belőletek árad... Felnézek rátok.
Várom hogy találkozzunk!

Simon András írta...

Köszönjük a buzdítást. Az Úr áldjon titeket is egytől egyig.