Az Emanuel imaházba ünnepeltünk a tegnap

A szombati ünneplést folytattuk a nagy Emanuel imaházba. Még soha nem láttam ezt az imaházat csak kívülről,de belül is nagyon szép, impozáns terem. Több mint 2000 személy volt jelen és sok bizonyságtétel, ének, a végén pedig igehírdetés hangzott el. Ime egy néhány kép az ünnepről.

 

Végre ennek is eljött az ideje!

Ma délután volt az ünnepélyes évzáró az Emanuelnél, amikor a diplomaosztásra került sor. Kellemes ünnepély volt. Paul Negrut rektor, azt az igét olvasta Ezékielből, hogy keresek egy embert, aki falat falazna... Az egyik gondolata az volt, hogy Isten, aki teremtette az embert, "ember krízisben" van, vagyis nem kap alkalmas embert. Erre azt mondta, hogy mi itt felajánlunk 135-öt (annyian végeztünk az összes szakokon együtt). Holnap lesz az ünnepélyes évzáró az Emanuel imaházban. Jövő héten szakdolgozat megvédése és lassan a végére járunk a dolognak. Jó éjt mindenkinek.

A végzős diákok a dékánnal együtt (balról jobbra)

Dóczi Tibor, Deák Zsolt, Szabó Szilárd, Giorgiov Adrián, Tencut Zoltán és én

Isten ígéretét láttuk mennybemenetel napján

Egy gyönyörű szivárványt láthattunk áldozó csütörtök este miután kijöttünk az imaházból. Amíg gyönyörködtem és fényképeztem, közben magyaráztam Abigélnek, hogy mit ígért Isten az özönvíz után. Majd a rövid tanítás után, tágra nyílt szemekkel azt kérdezte: Akkor nem lesz többet olyan nagy- nagy víz  ?????
Megnyugtattam hogy nem lesz, azonban a tűzről amire fenntartja Isten e világot, már nem szóltam neki azt még nem értené meg.
A csendes hallgatásom oka, hogy keményen küszködtem a szakdolgozattal és hála érte most mér elkészült. Még egy kis javítás, ellenőrzés és kész lesz. Nagyon hálás vagyok ezért a jó Atyámnak.

Kívánom hogy mindenkire árassza bőven az Ő drága Szentlelkét a pünkösd ünnepén, hogy megelevenedjünk és örömmel szolgáljuk ŐT.

így láttam a bejárati lépcsőről

így az udvarról nagyon szép látvány volt és jóleső érzés töltött el

Ezt mondta Isten Nóé családjának:

"Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test és soha nem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.....

Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között."

I.Móz 9:11 és 13.vers

Legyünk hálásak Istenünk oltalmáért.

Beteljesedett ígéret

Még fiuként Isten adott nekem egy álmot, amikor már foglalkoztatott a nősülés gondolata. Reggelre kelve, próbáltam rekonstruálni az álmom, azután pedig mikor hálát adtam kértem egy ígét és a 128.Zsoltárt kaptam ígéretként. Megköszöntem és jól elrejtettem a szívem mélyére. Mikor megismerkedtem Enikővel elmondtam neki milyen ígéretet kaptam. Aztán ahogy megszületett Beatrix, utánna Andris, majd később Abigél mindegyikért nagyon hálásak voltunk. Azonban később emlékeztettem a feleségem, hogy én olyan ígéretet kaptam : " fiaid mint az olajfacsemeték asztalod körül." Zsolt128 : 3

Hittük azt, hogy Isten valóra váltja ígéretét. Ő hű  és igaz !!! És még adta nekünk Péter-Dánielt. Nagyon sok örömet lelünk benne, kis bályos, csendes gyermek.

Hálásak vagyunk érte, hogy ajándékba kaptuk őt is.

   Őérte imádkoztunk vasárnap és egyben az édesanyákról is megemlékeztünk.
Erre az alkalomra eljött a család egy része Rátonból, az igét pedig Borzási Gyula testvér hírdette a II Tim 1 részből. Beszélt nekünk Lois, Eunika valamint Timóteus hitéről, egyben bátorítva minden szülőt arra, hogy tanítsuk gyermekeinket imádkozni, igét olvasni, mert amit látnak, hallanak tőlünk, azt tanulják meg.

Borzási Gyula testvér mondja az Ároni áldást, mi pedig az Áment rá

együtt az Úr előtt álltunk, kívánva az áldást

négy szólamra énekeltünk(egy kis nosztalgia)

Péntek este Papp István sógorom elkísért Vargyasra, ahol evangélizáló alkalmat tartottak testvéreink, én is most jártam ott először az imaházba.
Szombaton a vendégeinkkel elmentünk Parajdra a sóbányába, amit nagyon élveztek.

Szabadság Krisztusban

Amint sok blogon már olvastam, mi is kimentünk szombaton a természet templomába, gyönyörködni Isten keze műveiben.A Homoródszentmártoniakhoz csatlakoztak még Székelyudvarhelyről és Szentegyházáról és egy fiatal(Miki)Gyergyószentmiklósról.A hozánk közeli Bükkfala határába mentünk egy nagyon szép tisztásra.
A vidám játszás,evés és éneklés mellett, a napi témánk alapján "Szabadság Krisztusban"
beszélgettünk és imádkoztunk.
Boros Róbert lelkipásztor testvér,arról beszélt az ebéd után /hogy akiket a Fiu megszabadít, azok valósággal szabadok/.
Majd miután jól kifárasztottuk magunkat,ismét elcsendesedve én arról szóltam,/hogy minden szabad nekünk,de nem minden használ...nem minden épít/.
Áldott nap volt.

 ki hogy érkezett, letelepedett

 Boros Róbert, szolgál felénk

 nagy keletje volt, a szalonnasütésnek

 jól esett az árnyékban pihenni