Szülinap és vendéglátás

A mai nap a feleségem szülinapja volt.Mi ketten már a tegnap délután egy kicsit ünnepeltünk, a nagyobbakra bízva Pétert, együtt pizzáztunk Székelyudvarhelyen. Noha nem nagy ügy, de neki jól esett egy kicsit kiruccanni, "csak úgy kettesben".
Mivel ma reggelre ígérkezett egyik testvér a lovával, ezért kissé ünneprontóan, vagyis pityókaültetéssel kezdtük a (szili)napot. Most a kicsi Péterre ifj. Pál Ervinné- Eszter nagy örömmel vigyázott, így Bea és Andris segítettek nekünk. Nagyon hamar végeztünk és jó is volt, hogy siettünk, mert mire elvégeztük, jött egy kiadós eső. Azért külön hála.
Délután Bea leleményesen diszítette az anyukája toráját. Egy nagy E betüt tett piskótából a torta tetejére.
Este bibliaórát tartottunk itthon és amikor bementem három vendégünk volt.Kettő Recsenyédről a szomszédfaluból, egy pedig Udvarhelyről, akit én nem ismertem.
Az igénk az Ap.csel-ből az "Ékes kapu sántája" volt és ami az egésszben érdekes, hogy az egyik vendég testvérnő éppen lábaira rokkant.
Isten úgy indított, hogy a fizikai gyógyulás helyett, ami nagy áldás lenne a beteg Vilma számára, beszéljek arról hogy a lelki gyógyuláshoz is hasonló dolgokra van szükség, mint az itteni gyógyulásnál!
1.Nézz mireánk!
- annak az apostolokra kellet felnézni, nekünk a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra
2.A sánta lábaira állt,fölegyenesedett
- Ma is csak az tud lábraállni, egyenesen járni, akit Jézus kigyógyított minden bűnéből (betegségből)és levette róla bűneienek terhét.
- annak lesz tartása, kiállja a próbákat, egyenesen járva követi Jézust és végül Isten minket önmaga elé állít szentségben, tisztaságban
3.Aki meggyógyúlt, ahhoz illik az öröm, ugrándozás, dícséret
- aki ismer, az jól tudja, hogy hívőhöz nem tartom illendőnek a táncot, de azt mondtam:"Ha Vilma most meggyógyúlna, részéről el tudnám nézni, hogy örömében ugrándozna, táncolna és hiszem, hogy nem színből tenné, csodálkozna Isten művén!!!
- a mi örömünket nem csak a külső öröm kell kifejezze, hanem a belső békesség, egy olyan tartás, ami megmarad a próbák, betegségek, nehézségek közt is
4.Végül Péter betelve Szentlélekkel, úgy szólt, hogy az ellenség elnémúlt
- mint hívő emberek,amikor Isten Lelke álltal szólunk,Jézus neve felmagasztaltatik,az ellenség pedig elnémúl

Ezek után elmondta Vilma, hogy mit értett meg az ígéből, az álltalam ismeretlen testvérnő, pedig azt, hogy ő épp levert állapotban érkezett az imaházba, s neki kimondottan ezekre volt szüksége. Áldott legyen az Úr neve mindenért.
Az alkalom végén behívtuk hozzánk és megkínáltuk a szülinapi tortából.
Jó beszélgetés,imádkozás után elbocsájtottuk őket.