2009. február 24., kedd

Evangélizációk

Az elmult héten véget értek a vizsgáim Nagyváradon. Míg ott voltam, elhaladtam amellett a pláza mellett amely két hete beszakadt és több embert megölt, vagy megsebesített. Míg a "Krónika" újságból olvastam az esetet, nem jelentett semmit számomra, de mikor kiderült hogy a feleségem első unokatestvérét(Géczi Csaba) is agyonütötte, közelivé vált az eset. Hála érte, hogy túélte munkatársai segítőkészsége és Isten kegyelme révén. Imádkozunk érte, hogy ne legyenek maradandó nyomai fejsérülésének. Csütörtök estére már szerencsésen hazaérkeztem. Pénteken délután míg Petken voltam a romáknál, ahhoz a házhoz ahol összegyültünk alig száz méterre, két férfi összeszólalkoztak. Az egyik baltát ragadott és mivel saját fia próbálta őket elválasztani, így a fiát találta fejbeverni a baltával. Mire kijöttünk,már vitte is a mentő. Sajnos még ilyen esetek is előfordúlnak errefele. Meg is jegyezete az egyik roma: elment tőlünk az ördög és átment hozzájuk. Az Úr őrizzen mindenkit a gonosz emberektől. Szombaton este Bölönben szolgáltam népes hallgatóság előtt. Bár a faluban aznap este bál is volt, jól esett látni ígére éhes és szomlyas embereket. Elkísért két fiatal a gyülekezetünkből ifj. Pál Ervin és Bedő Juliánna, ők is bizonyságot tettek a megtérésükről. Vacsorára egy kedves vendéglátó családhoz hívtak Sikó Endre és Margit testvérnőni , Györfi Tóbiással frissen meghivott lelkipásztorral és feleségével együtt.
Györfi Tóbiás énekre lelkesíti a Bölönieket
az összegyűlt hallgatóság
Vasárnap a Székelyderzsi és a Muzsnai gyülekezetekben szolgáltam, majd a késő esti órákig családlátogatás következett. Hétfő este a Hodgya- i református templomban szolgáltam. Úgy jutottam oda, hogy a jelenlegi lelkészük Bereczki Orbán Zsolt, tavaly őszig Homoródszentmártonban szolgált és ő hivott meg. Az Úr áldása legyen az életén, szolgálatán és gyülekezetén.
Bereczki Orbán Zsolt református lelkésszel
A Hodgya-i dalárda énekel
Ma este ha az Úr akarja vendégünk lessz id.Erdő Endre testvér és együtt fogunk menni Homoródalmásra. A héten még lesznek evangálizációs alkalmak ahová szolgálni hívtak, holnap Csernáton és Pénteken Marosvásárhely, ezért kérlek imádkozz értem, hogy az Úr adjon szót számnak megnyitásakor és bárcsak hozna megtérést a hírdetett íge. Ámen!

2009. február 13., péntek

A mi örömünk

A Petek- i romák és a feleségem, az összejövetel végén
Petken a gyerekek lelkesen éneklik: aki ránéz sose veszit, mindig győztes a harcban!
Ma délután ismét Petek felé vettük az útunkat a feleségemmel. Menet még beugrottunk, meglátogattuk ifj. Máté Zoltán és Imoláékat, akiknek nemrég született a kislányuk, Petra. Nagyon aranyos, életre való, az Úr tartsa meg szüleivel és testvéreivel együtt. Ahogy mentünk az úton, a csendes havas táj, meg talán a heti tanulás fáradtsága, eszembe juttatta nagyapám(Simon János) egyik újévre írt versét, valahogy így van: Elindúlt a vándor a lét tágas útján, /Az öröm s a derü, feltünt bájos arcán./ Utazása közben nem is sokára,/ Elébe lett szórva, e létnek bogáncsa./ Álmosság, restség, fáradtság, kétség,/ Melyek arra intenek: Menni érdemes még? Mondtam is a feleségemnek, olyan álmos, fáradt vagyok. Ahogy már majdnem oda értünk, egy kis dombra kellett volna felmenjünk, de két- három nekifutásra sem sikerült a nagy hó miatt. Végül megértettem és a domb alján hagytam az autót. Csak az alkalom végén értettem meg, miért akart az ördög mindenképp visszafordítani. Ő érezte a vesztét, én pedig csak a fáradtságot. Hála a jó Atyának, a végére minden megváltozott. A Mt. 7:13-20 ígéből szolgáltam, s míg én arra bíztottam a jelenlevőket, hogy be kell menni a szoros kapun és járni a keskeny úton, mert a széles út a kárhozatra visz, addig Isten lelke végezte bennük a munkát. A végén többen közülük töredelmesen hívták Jézust a szívükbe és tettek vallást bűneikről. Megtanítottam nekik az "Öröm van a mennyben egy bűnös felett" éneket, amit nagy örömmel énekeltek, majd utánna még egy páran hálát is adtak, hogy Jézus a szívükbe költözött. Kérlek imádkozzatok értük, hogy tarsanak ki, és az ördög ne tudja őket becsapni. Haza fele már úgy jöttünk, mint a Szerecsen komornyik.... és méne az ő útján örömmel. Így örvendeztetett meg minket az Úr! Legyen áldott az Ő neve Ámen.

2009. február 10., kedd

Légy csendben

Refr: "Légy csendben és várj az Úrra/Valamit mondani akar neked, Légy csendben és várj az Úrra/ Nyisd meg előtte most a szívedet......... Vagy tán úgy gondolod, hogy Isten elhagyott? Megcsalnád így magad, hiszen eddig is Ő hordozott....... " Ez az ének fejezi most ki legjobban a gondolataimat! Ahogy ma este elénekeltük a homoródalmási gyerekekkel, megértettem most ez Isten bátorítása számomra. Az elmúlt két héten elég sok megharcolni való volt. Csak egy néhányat emlitek meg: a központi fűtés kazánja felmondta a szolgálatot, de hála érte a testvérek segítettek és tudtunk venni egy másikat, ami nagyon jól működik!Áldja meg az Úr mindazokat, akik segítettek! Rátonban az autópálya útvonalán kisajátítanak egy földünkből, ennek kellett a hivatalos pappirjait intézni. Ezen kívül készülődök a jövő heti vizsgákra és a gyülekezetek terhe, gondja kissé leterheltek.... No de senkit nem akarok az én terheimmel leterhelni, legfeljebb azokat akik készek értem- értünk imádkozni. Ha ezt teszed most a legtöbbet teszed meg értünk! Hála a jó Atyának a szívem mélyéig jutott az említett ének, most tehát csendben várok és figyelek az Úrra! Bíztosan fog mondani valamit nekem, ezért kívánok nyitott szívvel és füllel figyelni üzenetére! Most pedig igyekszem folytatni az egyik dolgozatom írását, amit félbehagytam a délután, mert mentünk homoródalmásra. Ha éppen hasonló helyzetben vagy mint én, hadd bátorítsalak. Ne félj! Fel a fejjel! Tudd meg, a felhők fölött mindig süt a nap! És a fákon minden évben rügy fakad........... Isten hozzánk mindig hű marad! Ámen.