Gyergyó-i táborozás

Julius 15-25.ig Gyergyóban táboroztunk a Zilah-i gyerekekkel. Voltak még kissebb csoportok Syilágycseh-ből, Goroszlóról, Egrespatakról összesen 75 gyerek és kb. 20 felnőtt. Nagyon kellemesen telt az idő, bár volt részünk bőven esőből is, de a gyerekek olyankor is jól lefoglalták magukat társasjátékokkal. A napi programunk ilyen volt: reggel 7-kor ébresztő a személyzetnek, 7:30-kor pedig áhitat. A gyerekek 8-kor keltek, majd 9-kor reggeli. 10-től énekóra a tanitással egybekötve, utánna pedig csoportbeszélgetés. Délután 2 órakkor ebéd ami után vacsoráig szabad idő, sport, vetélkedők voltak szervezve. Este 7-kor vacsora majd utánna miszióstörténet. Két napot kirándultunk, julius 18.án ragyogó napsütésben megmásztuk a Nagyhagymást(kb.1770 m), 22-én pedig a Békási szoroshoz mentünk, amikor azonban nagyon megáztunk, de ettől eltekintve csodáltuk Isten hatalmát, kezének műveit és jól éreztük magunkat. Az egész idő alatt tapasztaltuk Istenünk oltalmát, senki nem getegedett különösebben meg, és a leckékre készülve sokat tanulhattam én is. Mig az elején nehéz volt a gyerekeket csendre utasitani, ahogz teltek a napok egyre figyelmesebben tanulták az énekeket és figyeltek a tanitásra. A tegnap délelőtt még Homoródszentmártonban szolgáltam, az alkalom után azonnal indultunk Zilahra ahol a táborból hazaérkezett gyerekek szolgáltak azzal amit ott tanultak, énekek, igeversek és persze tapasztalataikat is megosztva. Erre az alkalomra meghivták a szülőket is akik közül elég sokan eljöttek. A gyerekek szolgálata után a Lk 15:1-3, 11-32 igéből szolgáltam " A tékozló fiu" példázatából. Az istentisztelet után a szülőket szeretetvendégségre hivták, ahol beszélgethettek a tanitókkal, konyhai személyzettel és megtekinthettek negyon sok képet azokról a helyekről, ahol a gyerekek jártak. Jelenleg Rátonba vagyunk a családdal, majd reggel indulunk haza, hogy folytassuk a ránkbizott munkát. Az Úr áldja meg a gyerekek szivében az elhintett igemagvakat. Néhány emlék a táborból:

reggeli látvány a táborból

indulás a Nagyhagymáshoz

elfáradnak az ifjak

nehéz a dombra mászni

pihenés a hegylábánál

Elekes Tamás a bátor hegymászó

fenn a csúcson megpihenni jó

együtt a család

Ezek a képek többnyire a "Nagyhagymás-i " gyalogtúráról készültek, kivétel az utolsó, a családdal a gyilkostónál vagyunk.

Ismét itthon

Ma este érkeztem haza a szilágyságból, hála a jó Atyának békességben. Kedd este mentem haza mert Szerdára volt programozva a kocsi R A R vizsgáztatása. Eléggé bonyodalmas még ezekkel az új törvényekkel is a kocsi beíratás, de jó hogy legalább most már túl vagyok rajta, van végleges forgalmi szám(SJ 72 ENY) amivel lehet közlekedni. Köszönök szépen ezúton is minden segítséget mindenkinek, akár az íratásban, akár egyébben segítettek. Az Úr legyen áldva mindenért! Itthon a szokottnál nagyobb a csend, mert Beatrix és Andris a Hargitán táboroznak, épp nemrég beszéltem velük és áradoztak milyen jó, de azért haza is vágynak egy kicsit. Így van ez a rendjén. Azért engedtük most magukba, hogy szokják egy kicsit nélkülünk is a boldogulást az életbe. Holnap ha lehet meglátogatjuk őket. Kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát innen Homoródszentmártonból!

Gyerekbemutatás

Az elmúlt héten elég sok esemény történt amiből egy néhányat lejegyzek.

Kedd este Homoróddarócon Gál Piroska testvérnő virrasztóján vettünk részt többen a homoródszentmártoni gyülekezetből és a Máté Zoltán testvérék Székelyudvarhelyről. Többen eljöttek a faluból együttérezni a családdal és figyelmesen halgatták a felolvasott ígét. Préd. 12:3,7b-9,15,16 ígéből a következő gondolatokat szóltam a jelenlevőkhöz: -Emlékezz teremtődről ifjuságod idején -Eljön mindenkinek az elköltözés ideje -Felbomlik a test, porrá lessz -Istent féljed -Isten megítél minden cselekedetet -Készüljünk Isten elé Szerdán a temetésen népes hallgatóság előtt a Jn.14:1-6 alapján hírdettem az ígét a háznál:

1. Higyjünk Istenben és Jézusban
2. Van hely a menyországban
3. Jézus a mennybe vezető út

A temetőkertbe id. Máté Zoltán körzeti vén szolgált a Zsid 9:27,28-ból, elvégezett dolog, hogy minden ember egyszer meghaljon, azután következik az ítélet. Krisztus váltsághalála álltal rendezhetjük bűneinket. Jézus megígérte visszajön s akik készen várják üdvözülnek, akik pedig nem elkárhoznak. Készüljünk Krisztus elé! Csütörtökön Homoródszentmártonben volt bibliaóránk és az Eszt 3:1-6, 4:1-17 -ből vizsgáltuk milyen kell legyen a viselkedésünk, amikor megpróbáltatások érnek. Sok követendő dolgot találtunk Eszter és Márdokeus életében. Pénteken értesültünk arról, hogy Homoróddarócon előző este halálos kimenetelű verekedés történt. Két család künn a legelőn összeszólalkoztak pontosan nem lehet tudni mi felett, majd késsel két fiut is megsebesítettek a pásztor(csordás) család tagjai. Egyik belehalt, a másik nehezen túlélte. Ami még szomorúbb, hogy mivel a csordás felesége hozzánk tartozó, ezért kemény vádakkal illetik az amúgy ártatlan néhány gyülekezeti tagot. Imádkozzatok, hogy Isten adjon nekik kitartást, erőt megállni a vádaskodás közepette. Vasárnap Székelyderzsben örvendetesebb alkalomra került sor. Mezei Ervin testvérék hozták a kis Anitát, hogy imádkozzunk érte. A Mk.9:13-16 -ból a kkövetkezőket emeltem ki:

• A gyermekeket hozni kell Jézushoz, nem küldeni
• Vigyázzunk, ne botránkoztassuk a kicsinyeket
• Jézus hívja magához a gyermekeket
• Gyermeki hitre van szükségünk, hogy Isten országába bejussunk

Utánna imádkoztunk, hogy az Úr áldja meg a Mezei Anita életét, tartsa meg hogy felnövekedve megismerhesse Jézust mint megváltóját. Az alkalmat urvacsorával felyeztük be.

Mezei Viola,Ervin és én a kicsi Anitával

A Mezei család:Ervinke, Viola, Ervin, Anita és Zsolt roskadozó meggyfa az udvarunkon szemet gyönyörködtető látvány

Egy hűséges taggal kevesebb

Homoróddarócon, Gál Piroska testvérnő hirtelen az Úrhoz költözött. Vasárnap délután még az imaházba együtt énekeltünk, imádkoztunk s kérdésemre: hogy van? - mosolyogva azt válaszolta, nagyon jól! Azonban miután hazament, elrendezte háziállatait, még lefekvés előtt, örök nyugalomra hajtotta fejét. Pénteken az összejövetel előtt indítva éreztem magam, hogy meglátogassam, de már a lánya kapujában ülve beszélgetett az anyatársával. Mondtam is neki,hogy már nincs nagy baj, ha fenn jár- kel. Kb. egy másfél hónapja érte egy kissebb mértékű szívinfarktus, amiből úgy látszott kigyógyul, semmi jel nem mutatott arra, hogy rosszabbul lenne. A lánya Szilágyi Ibolya aki több ideje Magyarországon dolgozik, három hetet itthon volt mellette, épp Vasárnap este indult vissza, de még mielőtt megérkezet volna, kapta a hírt és jött is haza.Isten másképp tervezte. Piroska testvérnő Brassóba a kórházi ágyán azt mondta nekem: "Bárcsak még egyszer elmehetnék az imaházba!" Imája meghalgattatott! Kétszer eljöhetett, Pénteken és Vasárnap. Nagyon hűségesen látogatta az összejöveteli alkalmakat.Helye az első sorban üress marad és csendes, alázatos személye sokáig emlékünkben fog élni. Bárcsak ösztönözné a többi tagokat is hűségre, alázatra, testvérnőnk példás élete. Ma este tehát virrasztó, holnap délután 3 órakkor pedig temetés lessz. Isten vígasztalja a gyászoló családot.

A homoróddaróci imaház kívülről

az imaház belől