A legutóbbi bejegyzés óta eltelt szinte egy másfél hónap. Nincs is ezzel semmi gond, jó volt nekem csendbe maradni, szóval csendesen munkálkodni a körzetben meg a családom körében. Egy hónapot csak itthon voltunk, aztán az utóbbi két héten felpörögtek az események. Épp ma két hete este indultunk a Szilágyságba, hogy augusztus 14-én együtt ünnepeljünk Torkos Anita és Tóth Gábor menyegzőjén Szilágynagyfaluba. Egy kicsi időre beugrottunk Ballára is meg Rátonba is. Már a menyegzőbe indulásra kész voltunk, amikor a kis Péterünk leesett az ágyból és akkora lék lett a homlokán, hogy a zilahi sürgősségin három öltéssel kellett korigálni.Így majdnem csak az istentisztelet végére érkeztünk meg. No de hála érte mostanra már szépen begyógyult a seb.
A menyegző aztán jó hangulatban telt, sok ének és köszöntéssel és számomra egy jó meglepetéssel. Találkoztam egy mozdonyvezetővel akivel együtt dolgoztam annak idején a vasútnál, mint fűtővagonos és ő megengedte egyszer, hogy vezessem a vonatot Ipptól - Nagyfaluig. Nagy örömömre szolgált a találkozás és külön öröm volt látni életében a változást. Nagyon keresi Istent. Jó beszélgetés után, imádkoztam érte. Hiszem hogy a ki kér kap, aki keres talál és a zörgetőnek megnyittatik.
Vasárnap délelőtt Ballán szolgáltam, később pedig indultunk haza. Hétfőtől Péntekig, aug 16-20-ig egy felejthetetlen lelkipásztori héten voltam a Hargita táborban. Nagyon jó légkörben, jó buzdításokat kaptunk az imádkozásra Gerhard Du Toit testvértől.
Ahogy hazajöttünk, a feleségem nekilátott a ruhák kimosásának, újból csomagolt mert szombat délután már utaztunk Vajdahunyadra, édesanyám egyik testvéréhez, akinek rég megígértünk egy látogatást de most jött össze. Vasárnap délelőtt az egész családdal és nagynénémmel a Lupényi testvéreket kerestük fel. Rég kívánkoztam eljutni ide, sok jót és szépet hallottam felőlük és most meg is győződtem a dolgok valódiságáról.Áldja meg az Úr őket gazdagon. Egy kicsit félreeső hely az ország minden tájától(gyülekezetétől), de nem lehetetlen ide sem eljutni és ha valakit indít a Lélek az látogassa meg a testvéreket, mert örömmel várják a látogatókat. Délbe ebédre Borzási Sándor testvérék fogadtak nagy szeretettel, aztán a felesége, mivel ápoló nő még, a szálakat is kiszedte a Péter homlokából. Mi pedig Sándorral csendben ellátogattunk a bányatelepig, egy kicsit bevitt a bánya bejáratig és végig magyarázta a munkájának folyamatát én pedig élveztem a dolgot. Végül kissé elfáradva a nagy meleg miatt, de időben megérkeztünk a délutáni alkalomra Vajdahunyadra. Hétfőn és kedden végiglátogattuk a Hunyadi és a Dévai várakat egy kicsit még a strandra is maradt idő, a tegnap délután pedig békességben hazaérkeztünk Homoródszentmártonba. Most ennyit írok, aztán később teszek fel képeket is az eseményekről. Jó éjt mindenkinek.
