18. Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát;
19. Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét.
20. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.
21. Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.
(II Kor. 5: 18-21)
Egy néhány következtetést vontunk le ebből az igéből.
- Isten megbékítette önmagával a világot. Vagyis, Isten az ő fia Jézus Krisztus tökéletes áldozata által, lehetővé tette minden bűnös ember részére hogy üdvözüljön. Aki elfogadja ezt a felkínált kegyelmet, megvallja bűneit és bocsánatot kér Istentől azokért, annak Isten megbocsájt. Más szóval aki elfogadja e békefeltételt, Isten kibékül azzal.
- Isten mindezt úgy vitte végbe, hogy nem minket büntetett meg, akik lényegében vétkeztünk és megérdemeltük volna a jogos büntetést (mert a bűn zsoldja a halál Róm. 6:23), hanem azt tette bűnné értünk, aki bűnt nem ismert, Jézus Krisztust. Így a bűn meg lett büntetve, de a bűnös kegyelemben részesülhet, feltéve hogy elfogadja azt.
- Mindazok akik kibékültünk Istennel, követei lehetünk, akikre rábízza a békéltetés evangéliumát: "Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel." Most tehát minket akar használni arra, hogy az evangéliumot hirdetve, imádkozó szívvel, hívjuk az embereket hogy béküljenek ki az élő Istennel. Őszinte bűnbánatot, megtérést tanúsítva.
Azt kívánom minden kedves szolgatársamnak, testvéremnek, tegyünk eleget ennek a nemes feladatnak, hogy minél több ember megtérhessen és az örök életet elnyerhesse. Így aztán majd ismét, újabb megtért munkatársak állhatnak be a békéltetés szolgálatába.
