Tapasztaljuk Istenünk gondviselését

Mostanában csak nagyon ritkán ülök képernyő elé és akkor is csak informálódom, mi is történik másokkal.Az a helyzet, hogy nappal dolgozom, délután misszió, este pedig ami kevés idő marad az a családé, így inkább a csendes hallgatás mellett döntök a legtöbbször.Azt nagyon érezzük, hogy jó hozzánk az Úr.
Már egy ideje téma nekünk, hogy kell-e tovább folytatni vagy nem azt a kis üzletet, amit azért nyitottunk, hogy a feleségemnek is teljenek a munkaévei. Mostanra letisztult, hogy nyugodt szívvel felszámolhatjuk, ugyanis eddig is Istenünk viselt gondot rólunk és ezután is ő fog. Amióta ezt letettük Isten kezébe, azóta sokféleképpen szólott hozzánk és bizonyítja hogy szeret. Hála neki minden tökéletes és jó ajándékáért.
Bátorítok minden kedves olvasót, merd életed teljesen letenni az Ő kezébe, hiszen ott a legnagyobb biztonságban van.
A családban mindenki jól van. Péter napról-napra okosodik, figyel, gügyög,ha énekelek neki tapsol stb. A nagyobbak suliba, Abigél oviba, a feleségem pedig nemrég fejezte be a hecserli(csipkelekvár készítése) szezont, nagyon sokat dolgozott az ősszel. Hála az ő szorgos kezeiért, sokat pótolt a konyhára. Hát így vagyunk mi és ha ránk gondolsz, imádkozz értünk, hogy bölcsen végezzük a munkánk. Amikor Jézus Krisztus visszajön az ég felhőin, legyünk mind készen, örömmel várjuk őt.Legyen szívből jövő az az énekünk:

Ó én várom az Urat, szemem figyelve kutat,
Várom boldog örömmel, szívem néki énekel. Ámen.

Temettünk és ismét temetni kell

A tegnap még Székelyderzsben Kerestely Dénes testvér temetésén vettünk részt, ma reggel pedig kaptuk a hírt, hogy a feleségem apai nagyanyja is az éjjel elhunyt.
Így már valószínű, még ma este haza megyünk a Szilágyságba.
A tegnap gyönyörű, napsütéses időt kaptunk az ige hirdetésére, amit kihasználva, bátran hirdettem Mt 24:35-44 alapján, hogy készüljünk Jézus visszajövetelére. Mivel sem a napot, sem az órát nem tudjuk ezért vigyáznunk kell és kész lenni arra a napra. A temetőkertben, Erdő Endre testvér az Ézs 40:6-8 alapján szólt életünk mulandóságáról és arról ami ezzel ellentétben állandó, örökké megmarad:Isten beszédéről.

A Tichilest-i lepratelepen jártam

Abban a különös kegyelemben volt részem, hogy Nyári Jenő testvérrel (Magyarországról) meglátogathattam a Duna Deltai lepra telepet. Érdekes látvány fogadott, bár nem voltak mind olyan betegek, mint ahogyan elképzeltem én. Egy igazán leprást azonban láthattam. Jó volt látni, hogy lelkesen énekeltek, fogadták az igét. Van egy kicsi baptista imaház is a telepen. Megkérdeztem az alábbi képen látható nénit, hogy zúgolódott-e valamikor Isten ellen a betegsége miatt? A válasz az volt, hogy soha. Nagyon megszégyelltem magam, hogy milyen sokszor zúgolódtam Isten ellen, azóta jobban kezdem értékelni az ép kezem, lábam.
A héten volt a tizennégy éves házassági évfordulónk is. Jó volt visszaemlékezni és látni Isten áldásait, amit akkor csak áhítottunk, négy gyereket kértünk és Isten megadta nekünk.
Tegnap férfi konferencián is voltam a táborban, áldott nap volt.
Ma este pedig Baróton hálaadó ünnepélyen voltunk. Jó volt látni a lelkes baróti testvéreket, velük énekelni és imádkozni.

 Komppal keltünk át a Dunán

 

 A lepratelep Baptista Imaháza

 Csonka kezekkel

 Csonka lábakkal, de elégedett szívvel

 

 a férfi csendes-nap résztvevői

 

 a baróti hálaadó gyülekezet

énekkel szolgáltunk

Temetésre készülünk

Székelymuzsnán meghalt Kovács Zsuzsánna testvérnő(Kovács Vilmos testvér felesége). Ma este volt a virrasztó, ahol a Jel.21:1-4 alapján buzdítottam a gyászoló családot, hogy bár most gyász, fájdalom, könnyek között vannak, eljön az idő amikor Isten letöröl a szemű(n)kről minden könnyet. Elmúlik minden ami most fájdalmat okoz nekünk.
   A temetés, holnap azaz vasárnap okt.31-én de. 11 órakor lesz.

Azért ilyen korán, mert még lesz a faluban egy másik temetés is. Ha valaki el akar jönni részvétet nyilvánítani, mindenkit szeretettel várunk.

Budapesten és Gödöllőn

jártunk az elmúlt hétvégén négyen a gyülekezetünkből. A célunk az volt, hogy meglátogassuk Molnár Józsi testvéréket, de aztán még a sógoraimhoz is eljutottam Gödöllőre és vasárnap délelőtt is ott voltunk. Jó volt találkozni a már negyedik éve lebénult Józsi bácsival. Úgy láttam hogy valamennyit épült az utóbbi időben, elég érthetően beszélt és egy rövid időre lábra is áll. Ez kegyelem.
   A lehetőséget kihasználtuk arra is hogy egy kicsit ismerkedjünk Budapesttel, több helyen is jártunk. Erről teszek egy néhány képet.

Áldás a gyermek

  Zsoltárok könyve 128. rész

1.	Grádicsok éneke. Mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár!
2.	Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod.
3.	Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül.
4.	Ímé, így áldatik meg a férfiú, a ki féli az Urat!
5.	Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében;
6.	És meglássad fiaidnak fiait; békesség legyen Izráelen!  Ebből az igéből szolgált ma délelőtt Györfi-Elek Tóbiás baróti lelkipásztor Homoródszentmártonban.  ifj. Pál Ervin és Eszter hozták Ráhel kislányukat, hogy imádkozzunk érte.

 a boldog család

 Ráhelért és a szüleiért imádkoztunk

 Abigél és Péter egyik délután így összebújva aludtak, nem győztem bennük eleget gyönyörködni
Remélem mikor nagyobbak lesznek is ilyen békésen elviselik egymást

Erre az alkalomra vendégeink voltak Zilahról(az Eszter családjából), Székelyudvarhelyről, Szentegyházáról és Homoródalmásról. Mielőtt imádkoztunk Ráhelért elmondtam, hogy mi nem tudjuk megáldani a gyermeket, de imádkozni igen hogy áldja meg az Úr Jézus. Ezt tettük és kértük amikor majd felnövekszik, legyen Isten hűséges szolgája.Köszöntések hangzottak el: Tóbiás és Annamária egy szép énekkel, a húsz+ ifi is énekkel köszöntött, valamint Erdő Endre, Pál Ervin és Bálint Gyula köszöntötték az ifju családot. A végén urvacsorához járult a gyülekezet. Áldott alkalmunk volt. Délután tovább folytatjuk az ünneplést hálaadóünnep keretében.    

Az igehirdetéseket meghallgathatjátok itt a délelőttit és itt	a délutáni szolgálatot.

Bemerítés és hálaadónap volt Gernyeszegen

Szeptember 26-án délelőtt Rusz Szidónia tett vallást hitéről a népes gyülekezet előtt.

 Többen eljöttek az osztálytársai közül ami engem nagyon megfogott. Különösen azért voltam hálás, hogy még ma is vannak akiket érdekel az Isten igéje. A szerecsen komornyik történetéből szolgáltam és elmondtam azt hogy a megtérés őszinte kereséssel kezdődik. Aki vágyik az üdvösségre, arról Isten gondoskodik hogy valaki kerüljön mellé aki taníthassa a hit dolgaira, ami szívbeli döntéshez vezet.A bemerítést pedig úgy mutattam be, mint ami az igazi megtérés egyenes következménye."Imhol a víz. Mi gátol hogy megkeresztelkedjem?" A keresztség feltétele pedig a teljes szívből való hit. Aki hiszi, hogy Jézus Krisztus az Isten fia, azt alá lehet meríteni. Az alkalom végén imádkoztunk Tóth Attila testvérrel egy lánnyal aki megvallotta bűneit és felszabadult, bocsánatot nyert.
   A közös ebéd után fél három órától hálaadó jelleggel folytattuk az ünneplést. Bizonyságtételek, énekek és a gyerekek szolgálata után a Kol. 3: 1-17 ből szolgáltam.A sok fizikai áldás számbavétele után, arról szóltam, hogy ki tud igazán hálát adni és melyek azok a terhek, kötelékek amelyeket levetni kell és mik azok amiket fel kell öltöznünk.

 a népes hallgatóság délelőtt

 a gyerekek is szépen szolgáltak

   Ahogy vége lett a délutáni alkalomnak, hat fiatallal Gernyeszegről elmentünk és 5 órától Szászrégenben is szolgáltunk énekekkel,bizonyságtevéssel, igehirdetéssel utánna pedig az Abafái cigány testvéreknél zártuk a napot. Jól elfáradva, de örömmel és hálával a szívemben érkeztem haza.Áldott nappal ajándékozott meg Isten. Dicsőség neki mindenért.
  Itthon jó rendben zajlik az élet. Péter egyre értelmesebb kezd lenni, nem sok hijja annak hogy elinduljon, most van a felfedező stádiumban. Mindent megnéz amit pedig elér ahogy kúszik, vagy a járókába megy azt le is rántja. Abigél az oviba a két nagyobb pedig suliba jár. A feleségem készíti a hecserlit (csipkelekvár) és azon kívül még sok mindent ami jön a sorba. Az Úr áldjon meg minden kedves olvasót.