Nagyvárad

Az elmúlt hétvégén Szombaton az évi munkakongresszuson vettem részt Kolozsváron. A közösség gyakorlása mellett, jó alkalom volt ez arra hogy tájékozódjunk a szövetségünkben történő eseményekről. Hála érte, vannak jó előrelépések. A Kenyai lelkipásztor Kabaru testvér lelkes beszámolója, hiszem mindannyiunkat bátorított a még buzgóbb, odaszántabb szolgálatra.

a kongresszus résztvevői

Vasárnap reggel már úgy indultam a körzetbe Székelymuzsnára és Derzsbe, hogy este a szolgálatok után mentem Nagyváradra. Együtt utaztam Marosvásárhelytől Vajda Miklós és Rus Sándor Gernyeszegi testvérekkel . Volt ezen a héten három vizsgám és anyagot is kaptunk a II. félévi vizsgákhoz. A nappali tagozaton tanuló teológusokkal, jó beszélgetéseink és áhítatos alkalmaink voltak.

énekeltünk

imádkoztunk

A nagyváradi gyülekezeti tagoktól nagyon szép Istentiszteletei formát tanulhattam. Szépen beosztva, sorban segédkeztek Nagy István szalárdi lelkipásztor testvér mellett a kórházban. Testvérünk március 15-én szenvedett súlyos égési sebeket deréktól lefele mindkét lábán, a központi fűtés fáskazán felrobbanása miatt. Mivel készültünk meglátogatni Istvánt, Papp László berettyószéplaki lelkipásztor testvérrel, ezért javasolták a Váradi testvérek hogy jó lenne menjünk éjszakára. Így együtt lehettünk Istvánnal kedd éjjel egy néhány órát. Olvastam neki a Jak 5:13-16 ot miután imádkoztunk. Jó volt hallani ahogy nemsokára mélyen elaludt. Örömmel őrködtünk testvérünk álma felett. Mielőtt eljöttünk volna, ő kérte hogy imádkozzunk. Ahogy imádkozott, nagyon megfogott. Olyan töredelmes imát rég nem hallottam, valahogy így: "Köszönöm Uram, hogy egy keveset aludhattam, köszönöm a próbát is amit adtál bár nem tudom miért. Kérlek tisztíts meg minden vadhajtástól, bűntől! Gyógyíts meg kérlek, mert én teljesen neked akarok élni, tisztán, szabadon szolgálni míg élek, ámen!" Kérlek imádkozz te is érte! Nagyon nagyok az égési sebei, de a mi Istenünk sokkal nagyobb ennél! Ő képes ma is csodát tenni és tud tenni, ha akar. Legyen meg az ő akarata! Bátorítson az imára az a tudat, hogy:" mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése."(Jak 5:16/b)

Az élet menetrendje

Lassan hat éve annak, hogy Isten beállított az Ő szolgálatába itt a Székelyföldön. Amikor megértettem mit kíván tőllem, nehezen vállaltam fel ezt a munkát, mert éreztem hogy ez nagy felelősséggel jár. Amikor végül igent mondtam Istennek, többek között volt egy érdekes kérésem: "Uram, add hogy előbb menyegző legyen, temetés pedig csak utánna". Nem telt el sok idő, s hát temetni kellett! Utánna ismét és ismét, összesen hét testvért a körzetből. Menyegző ez idő alatt egy sem volt. Úgy elgondolkoztam néha...... Nem jó dolgot kértem? Vagy Isten nem hallgatta meg ezt a kérésem? Tudom én, hogy Ő sokkal jobban tudja mikor mi jó nekem, nekünk! Ezért tovább bíztam benne várva válaszát. Hála érte, elérkezett az idő amikor örvendhettünk vőlegény és menyasszony jelenlétében. Szombaton, március 14-én Homoródszentmártonból ifj. Pál Ervin, eljegyezete menyasszonyának Bálint Esztert a Zilah-i gyülekezetből. Ezen a meghitt légkörű alkalmon vettem részt én is. Együtt voltunk a két családdal, valamint Budai Lajos helyi lelkipásztor és Győrfi Tóbiás Barót-i lelkipásztorral. Szivem nagyon hálás Istennek azért, hogy a kedves menyasszony felvállalja a székely emberek sorsát(aki olvassa, értse meg). Az Úr áldása legyen az ifjú pár életén. Vasárnap délelőtt Zilahon szolgáltam, délben Lajos testvér hívására még a március 15-ei megemlékezésen is részt vettem. A gyülekezet zenekara szolgált, miután Budai testvér szólt az ígéből: Akiket a Fiú megszabadít, azok valósággal szabadok. Bárcsak kedves magyar népünk, necsak a fizikai szabadságot keresné, hanem az igazit is, mely Jézus Krisztusban található! Ebéd után haza indultunk és békességben haza érkeztünk. Jó hozzánk az Úr! Álldva legyen az Ő neve!

Eszter és Ervin

az ünneplő csoport

tortaszeletelés

Jó alkalom a bizonyságtételre

A biblia arra tanít hogy áron is megvegyük az alkalmakat, mert a napok gonoszak. Szerdán mint már említettem is, Csáka Lajos testvért temettük. Nagyon sokan eljöttek a faluból mivel a fia sporttanár a leánya pedig helyi körorvosnő. Borzási Gyula lp. testvér hírdette az ígét a háznál a Lk. 2:25-32 alapján. Találó volt ez az íge testvérünkre nézve, mert már többször mondta "Én már kívánkozom a menyországba". Várta a vigasztalást mint Simeon, aki a lélek kijelentése álltal megértette, nem lát addig halált, míg meg nem látja az Úr Jézus Krisztust. Az életben a legnagyobb vígasztalás az, amikor egy ember találkozik Krisztussal. Borzási Gyula testvér kihangsúlyozta, hogy bárki aki akar találkozni Krisztussal van lehetőség reá. Jézus az út, igazság és az élet. Senki sem mehet az atyához csakis Ő álltala, de Ő álltala bíztosan oda lehet jútni. Aki találkozott megváltójával, az kibékülve, megnyugodva távozhat e földi létből. Lajos testvérünk így költözött el az örökkévalóságba. Vasárnap volt két hete és három hete is ő tartotta az imaórát Homoródalmáson. Semmi jelét nem mutatta annak, hogy olyan közel volna az elköltözés idelye. Az ígék amikből szolgált, mind a két alkalommal a megtérésre, Jézus akarata szerinti életre búzdítottak. Isten olyan jó volt hozzá, hogy minden különösebb szenvedés nélkül, valószínű igeolvasás közben(ezt abból sejtem, hogy ahányszor meglátogattam mindig olvasva találtam és a kezei is úgy maradtak ahogy a bibliát tarthatta) szólította magához. Miklós Regina Marosvásárhelyről, az elhunyt sógornője, egy alkalmi verset mondott. A temetőkertben az I Kor 5:1-10 alapján szolgáltam. Három dolgot emeltem ki ebből az ígéből:

• Tudjuk, hogy van örök hajlékunk a mennyben- sajnos ezt nem mindenki mondhatja el, csak akik hiszünk Jézusban
• Bízunk az Úrban- ezért vágyakozunk az Ő jelenlétébe, akár élünk akár halunk neki kedvesek legyünk
• Meg kell jelennünk Krisztus ítélő széke előtt- ez viszont attól függetlenül fogjuk tenni, hogy akarjuk-e vagy nem. Jutalmat, vagy kárhoztatást, Jézus az igaz Bíró fog adni, mindenkinek a cselekedete szerint

Hiszem hogy az íge nem hull a porba, hanem gyümölcsöt terem.

a sor a Lajos testvér házától, az imaházig ért

Lajos bácsi utoljára az imaház előtt

Egy időre búcsút veszünk, bal oldalt Borzási Gyula és Máté Zoltán testvérrel állunk

az énekcsoport szolgál

Megváltozott a telefonszámom, a régi 0749 271 353 már nincs használva! Az új telefonszámom 0735 500 873 . Ezen a számon leszek ezután elérhető.

Temetésre készülünk

Homoródalmáson elhunyt a kis baptista gyülekezet egyetlen férfi tagja, Csáka Lajos testvér. Alázatos, hűséges szolgálatával számomra példa marad! Aki ismerte Lajos bácsit és szeretne részt venni a temetésén, ezt megteheti, mindenkit szeretettel hívunk és várunk. A gyászistentisztelet 2009 március 4-én, Szerdán 14 órakkor lessz a családi háznál. (A homoródalmási baptista imaháztól a negyedik épület) "......Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz én bennem, ha meghal is él"(Jn 11:25)

Hű szolgatárs

Az elmúlt napokban több alkalommal együtt misszióztunk Erdő Endre testvérrel Székelyudvarhelyről(vagy talán Kárpátaljáról?...). Egy kevés időre hazajöttek Kárpátaljáról és Kedden meglátogattak bennünket. Már akkor este együtt mentünk Homoródalmásra. Menet közben mondtam neki:"szívesen elfogadom útitársnak a következő estékre is". Ezt örömmel vállalta, így szerdán délután 3 órára, Kiss Zoltán testvér szeretetteljes meghívására, együtt mentünk Márkosfalvára. Egy családias légkörű Istentiszteletünk volt Kádár András testvéréknél. Én most jártam ebben a faluban először, de Endre testvért mint régi jó ismerőst köszöntötték.

A márkosfalvi kis közösség

5 órától Kézdivásárhelyen voltunk, itt is most jártam elősször. Bár a kedves Veress Bálint testvér már régóta hívott, de most sikerült eljutni.

A Kézdivásárhelyi testvérek

Este 7-től Csernátonban szolgáltunk, ahol a testvérek evangélizációs hetet tartottak. Mindenütt áldott alkalmak voltak. Péntek este Marosvásárhelyen voltunk szintén evangélizációs alkalmon, ahová Endre testvér melett, még elkísértek Veress Lidia és Bedő juliánna is. Az ígét a Jel 3:14-21 alapján hírdettem - Közömbös, vagy buzgó hívő- címgondolattal. Mire vége volt az alkalomnak, megérkezett Veress Ernő és Anna testvérnő a táborból, így a vacsoránál Kelemen Sándor testvéréknél jól elbeszélgettünk.

A Marosvásárhelyi fiatalok énekelnek

a hallgatóság egy része

A mai napon Székelymuzsnán, délután Székelyderzsben este pedig itthon szolgáltam. Az Úr áldja meg az elhintett igemagvakat mindenütt, minden szívben. Ezek az őzek figyelmesen vártak míg lefényképeztem őket Székelyderzs határában

Evangélizációk

Az elmult héten véget értek a vizsgáim Nagyváradon. Míg ott voltam, elhaladtam amellett a pláza mellett amely két hete beszakadt és több embert megölt, vagy megsebesített. Míg a "Krónika" újságból olvastam az esetet, nem jelentett semmit számomra, de mikor kiderült hogy a feleségem első unokatestvérét(Géczi Csaba) is agyonütötte, közelivé vált az eset. Hála érte, hogy túélte munkatársai segítőkészsége és Isten kegyelme révén. Imádkozunk érte, hogy ne legyenek maradandó nyomai fejsérülésének. Csütörtök estére már szerencsésen hazaérkeztem. Pénteken délután míg Petken voltam a romáknál, ahhoz a házhoz ahol összegyültünk alig száz méterre, két férfi összeszólalkoztak. Az egyik baltát ragadott és mivel saját fia próbálta őket elválasztani, így a fiát találta fejbeverni a baltával. Mire kijöttünk,már vitte is a mentő. Sajnos még ilyen esetek is előfordúlnak errefele. Meg is jegyezete az egyik roma: elment tőlünk az ördög és átment hozzájuk. Az Úr őrizzen mindenkit a gonosz emberektől. Szombaton este Bölönben szolgáltam népes hallgatóság előtt. Bár a faluban aznap este bál is volt, jól esett látni ígére éhes és szomlyas embereket. Elkísért két fiatal a gyülekezetünkből ifj. Pál Ervin és Bedő Juliánna, ők is bizonyságot tettek a megtérésükről. Vacsorára egy kedves vendéglátó családhoz hívtak Sikó Endre és Margit testvérnőni , Györfi Tóbiással frissen meghivott lelkipásztorral és feleségével együtt.

Györfi Tóbiás énekre lelkesíti a Bölönieket

az összegyűlt hallgatóság

Vasárnap a Székelyderzsi és a Muzsnai gyülekezetekben szolgáltam, majd a késő esti órákig családlátogatás következett. Hétfő este a Hodgya- i református templomban szolgáltam. Úgy jutottam oda, hogy a jelenlegi lelkészük Bereczki Orbán Zsolt, tavaly őszig Homoródszentmártonban szolgált és ő hivott meg. Az Úr áldása legyen az életén, szolgálatán és gyülekezetén.

Bereczki Orbán Zsolt református lelkésszel

A Hodgya-i dalárda énekel

Ma este ha az Úr akarja vendégünk lessz id.Erdő Endre testvér és együtt fogunk menni Homoródalmásra. A héten még lesznek evangálizációs alkalmak ahová szolgálni hívtak, holnap Csernáton és Pénteken Marosvásárhely, ezért kérlek imádkozz értem, hogy az Úr adjon szót számnak megnyitásakor és bárcsak hozna megtérést a hírdetett íge. Ámen!

A mi örömünk

A Petek- i romák és a feleségem, az összejövetel végén

Petken a gyerekek lelkesen éneklik: aki ránéz sose veszit, mindig győztes a harcban!

Ma délután ismét Petek felé vettük az útunkat a feleségemmel. Menet még beugrottunk, meglátogattuk ifj. Máté Zoltán és Imoláékat, akiknek nemrég született a kislányuk, Petra. Nagyon aranyos, életre való, az Úr tartsa meg szüleivel és testvéreivel együtt. Ahogy mentünk az úton, a csendes havas táj, meg talán a heti tanulás fáradtsága, eszembe juttatta nagyapám(Simon János) egyik újévre írt versét, valahogy így van: Elindúlt a vándor a lét tágas útján, /Az öröm s a derü, feltünt bájos arcán./ Utazása közben nem is sokára,/ Elébe lett szórva, e létnek bogáncsa./ Álmosság, restség, fáradtság, kétség,/ Melyek arra intenek: Menni érdemes még? Mondtam is a feleségemnek, olyan álmos, fáradt vagyok. Ahogy már majdnem oda értünk, egy kis dombra kellett volna felmenjünk, de két- három nekifutásra sem sikerült a nagy hó miatt. Végül megértettem és a domb alján hagytam az autót. Csak az alkalom végén értettem meg, miért akart az ördög mindenképp visszafordítani. Ő érezte a vesztét, én pedig csak a fáradtságot. Hála a jó Atyának, a végére minden megváltozott. A Mt. 7:13-20 ígéből szolgáltam, s míg én arra bíztottam a jelenlevőket, hogy be kell menni a szoros kapun és járni a keskeny úton, mert a széles út a kárhozatra visz, addig Isten lelke végezte bennük a munkát. A végén többen közülük töredelmesen hívták Jézust a szívükbe és tettek vallást bűneikről. Megtanítottam nekik az "Öröm van a mennyben egy bűnös felett" éneket, amit nagy örömmel énekeltek, majd utánna még egy páran hálát is adtak, hogy Jézus a szívükbe költözött. Kérlek imádkozzatok értük, hogy tarsanak ki, és az ördög ne tudja őket becsapni. Haza fele már úgy jöttünk, mint a Szerecsen komornyik.... és méne az ő útján örömmel. Így örvendeztetett meg minket az Úr! Legyen áldott az Ő neve Ámen.