2008. augusztus 26., kedd

Imaház megnyitó Szilágyballán

Az elmult héten aug 18-22. lelkipásztor családokkal voltunk együtt a Hargita táborban. Bár aránylag kevesen tudtak eljönni, különösen a Szilágyságból, akik ott lehettünk nagyon jó légkörben töltöttük a hetet az I. Korintus-i levelet tanulmányozva. Volt ott szó hűségről, kitartásról, bűnök rendezéséről, mindezek mellet pedig figyelhettük Pál apostol leleményességét a dolgok levezetésében. Olyan volt Korintus városa amilyen és a helyi gyülekezet is tele problémákkal, pártoskodás, széthuzás, de Krisztus szeretete egybekötötte őket. Azt a következtetést vontam le, hogy bármilyen is egy gyülekezet gondokkal, problémákkal együtt, sohasem az a megoldás, hogy odébbállunk, hanem szembenézve a valósággal, Krisztus szeretete álltal orvosolni kell a helyzetet. Péntek délbe vége volt a táborozásnak, hazamentünk Homoródszentmártonba, a feleségem ujracsomagolt és este már indultunk a Szilágyságba. Vasárnap aug 24-én reggel 8:30-kor a fuvószenekar szolgálata keltette fel a Szilágybalallai emberek figyelmét, itt valami történik! A baptista gyülekezet udvarára rengeteg helybeli és vendég érkezett.
a zenekar szolgál
a gyülekező nép
imaáhitat
Később az énekkar is szolgált majd igeolvasás, imádkozás , szallagvágás után ünnepélyesen bevonult a kb. 1000 főnyi személy. Ennyi embert ritkán lehet együtt látni. Nagyon sokan végig álltak az istentisztelet alatt, akik pedig mégis leülni kivántak, az alagsorban volt hely (ahol eddig voltak az alkalmak megtartva) és tv. képernyőn keresztül láthatták mi történik fent. Délelőtt imaáhitat, igeszolgálat után következett az épitkezés bemutatása képekben. Mint megtudtuk a jelenlegi épület a harmadik a gyül. történelmében. A másadik a jelenlegi helyén volt, az első pedig még ma is létező magánház a falunkban. Szégyelem magam, hogy nem tudtam arról a házról, bár sokszor elmentem mellette. A délelőtti alkalom végén közös ebéd volt ami gulyás, kalács, szőlő és üditőből állt. Nagyon jól ellátták a honfitársaim azt a rengeteg embert. Délután tovább folytatódtak a köszöntések, igehirdetések a gyerekek szolgálata, az énekkar, férfikar és zenekar szinezésével. Nagyon áldott napunk volt.
gyerekkórus
az énekkar szolgál
zsufolt terem

2008. augusztus 14., csütörtök

Rohanó napok

Egy ideig nem működött megfelelően az internet, most pedig megszünt a szolgáltatónk, tehát most épp a szomszédban vagyok, egy néhány dolgot röviden leirok. Az elmult két hét, a szolgálatok mellett a pásztori lakás felújitásával telt. Változtattunk egy kicsit a belső berendezésen, ez pedig faltörés, ablakcsere és villanyszereléssel járt. Lassan alalkulnak már a dolgok, remélem mihamarabb meszelhetünk.Közben volt egy temetés is Felső- Boldogfalván ez Székelyudvarhelyhez tartozik, Boros Róberttel szolgáltunk. Elég hamar elröppent ez a nyár, igyekszünk az időt jól kihasználni. Még anyit, hogy ma este hivott Magyarországról Molnár Ildikó és elmondta , hogy az édesapja(Józsi bácsi) átesett egy szemműtéten, de a látása már csak a mennyben fog megjönni. Imádkozzatok érte, hogy tartson ki hűségesen az Úr Jézus mellett.

2008. július 28., hétfő

Gyergyó-i táborozás

Julius 15-25.ig Gyergyóban táboroztunk a Zilah-i gyerekekkel. Voltak még kissebb csoportok Syilágycseh-ből, Goroszlóról, Egrespatakról összesen 75 gyerek és kb. 20 felnőtt. Nagyon kellemesen telt az idő, bár volt részünk bőven esőből is, de a gyerekek olyankor is jól lefoglalták magukat társasjátékokkal. A napi programunk ilyen volt: reggel 7-kor ébresztő a személyzetnek, 7:30-kor pedig áhitat. A gyerekek 8-kor keltek, majd 9-kor reggeli. 10-től énekóra a tanitással egybekötve, utánna pedig csoportbeszélgetés. Délután 2 órakkor ebéd ami után vacsoráig szabad idő, sport, vetélkedők voltak szervezve. Este 7-kor vacsora majd utánna miszióstörténet. Két napot kirándultunk, julius 18.án ragyogó napsütésben megmásztuk a Nagyhagymást(kb.1770 m), 22-én pedig a Békási szoroshoz mentünk, amikor azonban nagyon megáztunk, de ettől eltekintve csodáltuk Isten hatalmát, kezének műveit és jól éreztük magunkat. Az egész idő alatt tapasztaltuk Istenünk oltalmát, senki nem getegedett különösebben meg, és a leckékre készülve sokat tanulhattam én is. Mig az elején nehéz volt a gyerekeket csendre utasitani, ahogz teltek a napok egyre figyelmesebben tanulták az énekeket és figyeltek a tanitásra. A tegnap délelőtt még Homoródszentmártonban szolgáltam, az alkalom után azonnal indultunk Zilahra ahol a táborból hazaérkezett gyerekek szolgáltak azzal amit ott tanultak, énekek, igeversek és persze tapasztalataikat is megosztva. Erre az alkalomra meghivták a szülőket is akik közül elég sokan eljöttek. A gyerekek szolgálata után a Lk 15:1-3, 11-32 igéből szolgáltam " A tékozló fiu" példázatából. Az istentisztelet után a szülőket szeretetvendégségre hivták, ahol beszélgethettek a tanitókkal, konyhai személyzettel és megtekinthettek negyon sok képet azokról a helyekről, ahol a gyerekek jártak. Jelenleg Rátonba vagyunk a családdal, majd reggel indulunk haza, hogy folytassuk a ránkbizott munkát. Az Úr áldja meg a gyerekek szivében az elhintett igemagvakat. Néhány emlék a táborból:

reggeli látvány a táborból

indulás a Nagyhagymáshoz

elfáradnak az ifjak

nehéz a dombra mászni

pihenés a hegylábánál

Elekes Tamás a bátor hegymászó

fenn a csúcson megpihenni jó

együtt a család

Ezek a képek többnyire a "Nagyhagymás-i " gyalogtúráról készültek, kivétel az utolsó, a családdal a gyilkostónál vagyunk.

2008. július 11., péntek

Ismét itthon

Ma este érkeztem haza a szilágyságból, hála a jó Atyának békességben. Kedd este mentem haza mert Szerdára volt programozva a kocsi R A R vizsgáztatása. Eléggé bonyodalmas még ezekkel az új törvényekkel is a kocsi beíratás, de jó hogy legalább most már túl vagyok rajta, van végleges forgalmi szám(SJ 72 ENY) amivel lehet közlekedni. Köszönök szépen ezúton is minden segítséget mindenkinek, akár az íratásban, akár egyébben segítettek. Az Úr legyen áldva mindenért! Itthon a szokottnál nagyobb a csend, mert Beatrix és Andris a Hargitán táboroznak, épp nemrég beszéltem velük és áradoztak milyen jó, de azért haza is vágynak egy kicsit. Így van ez a rendjén. Azért engedtük most magukba, hogy szokják egy kicsit nélkülünk is a boldogulást az életbe. Holnap ha lehet meglátogatjuk őket. Kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát innen Homoródszentmártonból!

2008. július 7., hétfő

Gyerekbemutatás

Az elmúlt héten elég sok esemény történt amiből egy néhányat lejegyzek.
Kedd este Homoróddarócon Gál Piroska testvérnő virrasztóján vettünk részt többen a homoródszentmártoni gyülekezetből és a Máté Zoltán testvérék Székelyudvarhelyről. Többen eljöttek a faluból együttérezni a családdal és figyelmesen halgatták a felolvasott ígét. Préd. 12:3,7b-9,15,16 ígéből a következő gondolatokat szóltam a jelenlevőkhöz: -Emlékezz teremtődről ifjuságod idején -Eljön mindenkinek az elköltözés ideje -Felbomlik a test, porrá lessz -Istent féljed -Isten megítél minden cselekedetet -Készüljünk Isten elé Szerdán a temetésen népes hallgatóság előtt a Jn.14:1-6 alapján hírdettem az ígét a háznál:
  1. Higyjünk Istenben és Jézusban
  2. Van hely a menyországban
  3. Jézus a mennybe vezető út
A temetőkertbe id. Máté Zoltán körzeti vén szolgált a Zsid 9:27,28-ból, elvégezett dolog, hogy minden ember egyszer meghaljon, azután következik az ítélet. Krisztus váltsághalála álltal rendezhetjük bűneinket. Jézus megígérte visszajön s akik készen várják üdvözülnek, akik pedig nem elkárhoznak. Készüljünk Krisztus elé! Csütörtökön Homoródszentmártonben volt bibliaóránk és az Eszt 3:1-6, 4:1-17 -ből vizsgáltuk milyen kell legyen a viselkedésünk, amikor megpróbáltatások érnek. Sok követendő dolgot találtunk Eszter és Márdokeus életében. Pénteken értesültünk arról, hogy Homoróddarócon előző este halálos kimenetelű verekedés történt. Két család künn a legelőn összeszólalkoztak pontosan nem lehet tudni mi felett, majd késsel két fiut is megsebesítettek a pásztor(csordás) család tagjai. Egyik belehalt, a másik nehezen túlélte. Ami még szomorúbb, hogy mivel a csordás felesége hozzánk tartozó, ezért kemény vádakkal illetik az amúgy ártatlan néhány gyülekezeti tagot. Imádkozzatok, hogy Isten adjon nekik kitartást, erőt megállni a vádaskodás közepette. Vasárnap Székelyderzsben örvendetesebb alkalomra került sor. Mezei Ervin testvérék hozták a kis Anitát, hogy imádkozzunk érte. A Mk.9:13-16 -ból a kkövetkezőket emeltem ki:
  • A gyermekeket hozni kell Jézushoz, nem küldeni
  • Vigyázzunk, ne botránkoztassuk a kicsinyeket
  • Jézus hívja magához a gyermekeket
  • Gyermeki hitre van szükségünk, hogy Isten országába bejussunk
Utánna imádkoztunk, hogy az Úr áldja meg a Mezei Anita életét, tartsa meg hogy felnövekedve megismerhesse Jézust mint megváltóját. Az alkalmat urvacsorával felyeztük be.
Mezei Viola,Ervin és én a kicsi Anitával
A Mezei család:Ervinke, Viola, Ervin, Anita és Zsolt roskadozó meggyfa az udvarunkon szemet gyönyörködtető látvány

2008. július 1., kedd

Egy hűséges taggal kevesebb

Homoróddarócon, Gál Piroska testvérnő hirtelen az Úrhoz költözött. Vasárnap délután még az imaházba együtt énekeltünk, imádkoztunk s kérdésemre: hogy van? - mosolyogva azt válaszolta, nagyon jól! Azonban miután hazament, elrendezte háziállatait, még lefekvés előtt, örök nyugalomra hajtotta fejét. Pénteken az összejövetel előtt indítva éreztem magam, hogy meglátogassam, de már a lánya kapujában ülve beszélgetett az anyatársával. Mondtam is neki,hogy már nincs nagy baj, ha fenn jár- kel. Kb. egy másfél hónapja érte egy kissebb mértékű szívinfarktus, amiből úgy látszott kigyógyul, semmi jel nem mutatott arra, hogy rosszabbul lenne. A lánya Szilágyi Ibolya aki több ideje Magyarországon dolgozik, három hetet itthon volt mellette, épp Vasárnap este indult vissza, de még mielőtt megérkezet volna, kapta a hírt és jött is haza.Isten másképp tervezte. Piroska testvérnő Brassóba a kórházi ágyán azt mondta nekem: "Bárcsak még egyszer elmehetnék az imaházba!" Imája meghalgattatott! Kétszer eljöhetett, Pénteken és Vasárnap. Nagyon hűségesen látogatta az összejöveteli alkalmakat.Helye az első sorban üress marad és csendes, alázatos személye sokáig emlékünkben fog élni. Bárcsak ösztönözné a többi tagokat is hűségre, alázatra, testvérnőnk példás élete. Ma este tehát virrasztó, holnap délután 3 órakkor pedig temetés lessz. Isten vígasztalja a gyászoló családot.
A homoróddaróci imaház kívülről
az imaház belől

2008. június 28., szombat

Jobb a vége,sajnos nem mindenkinek

"Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél....."(Préd 7:8) írta Salamon, én pedig aláhúzom hogy ez igaz! Legalább ami a vizsga időszakot illeti. Hála érte most már vége, nekem is lehet egy kiss szusszanásom a tanulás után. No azért nem kell épp olyan tragikusan felfogni az elmúlt hetet, mert közbe még volt időnk a fiukkal áhítatot is tartani, egy jó alapos beszélgetéssel egybekötve, Szerda este a Rogériusz negyedi gyülekezetbe voltam Papp Lacival( ő szolgált), Csütörtökön pedig az 1-es számú nagy gyülekezetben szolgáltam. Jó volt látni a megtelt padokat még hétköznap is. Bárcsak mindenütt ez lenne jellemző. Vasárnap Rátonban voltunk az egész családdall, mert őket is vittem magammal. Ha visszagondolok a vizsgákra, az jut az eszembe, hogy nem véletlen húztam ETIKÁ- ból az "Öngyilkosság" témát. Miután elmondtam amit tudtam erről a témáról, tanárunk megkérdezte "Hogyan prédikálnék egy öngyilkos ember temetésén". Azt mondtam, elsősorban nem a halottról prédikálnék, hanem ígét hirdetnék, persze nagyon megfontoltan és óvatosan nehogy valaki célzást olvasson szavaim között, s talán nem szolgálna a zenekar, énekker... Nehéz egy ilyen helyzetben jól dönteni, ráadásúl biblikusan. Attól függ, mire teszek nagyobb hangsúlyt: a gyülekezetre, a gyászoló családra, vagy hitünk tisztaságára? Azt is mondtam, hogy sajnos Hargita megye az élen jár ezen a területen. Haza se érkeztem egésszen Szerdán, hanem mentem egyenesen Székelyderzsbe és már az úton azzal fogadtak, hogy egy 52 éves derzsi féfi megölte a 44 éves feleségét, aztán pedig magát felakasztotta. Épp akkor volt vége a temetésnek ahogy 5 órára az imaházba értem, sajnálom hogy soha nem találkoztam ezzel az emberrel, pedig alig 200 méternyire lakott az imaháztól. Borzasztó, hogy szedi az ördög az áldozatait. Másnap hallottuk a Csikszeredai esetet, ahol egy fiatalember saját édesanyját brutálisan meggyilkolta. Valahányszor ilyeneket hallok, elgondolkozom, ha nem kell az embereknek Isten kegyeleme, mit Jézus Krisztus váltsághalála álltal minden embernek kínál, az ördög nagyon csúnyán elbánik velük. Ó vajha felébrednének a székely emberek és meglátnák, hogy van értelme az életnek s ne dobnák olyan könnyen el maguktól. Mondhatnánk mind Pállal együtt:"Nékem az élet Krisztus és a meghalás nyereség" Kérlek imádkozz velem, keménnyakú magyar nemzetünk megtéréséért!