Rohanó évek

Hétfő este családi körben emlékeztünk meg a tizenhárom szép együtt töltött évről. Vacsora közben megkérdeztem a gyerekeket, miről szeretnének hallani ? Aztán elmeséltük nekik, hogyan ismerkedtünk meg. Isten gazdagon megáldott minket lelkiekben is, anyagiakban is. Tudjuk, hogy ez nem a mi érdemünk, csupán kegyelem. Gyermekeinket örömmel fogadtuk és ha az Úr éltet, karácsonyi ajándékként ismét áldásban részesülünk. Hisszük, hogy erőt és bölcsességet kapunk a fölnevelésükhöz.

az asztal terítve, minden készen már

a mi kis csapatunk

Lelkipásztori közösségápolás is volt a Hargita táborban hétfőn. Jó volt megosztani örömeinket,terheinket,amiket imában az Úr elé hoztunk. Kedden Petekre ismét maagammal vittem Gábor Rupi testvért Korondról. Nagyon szükséges volt az ő tanítása. Az ördög megirigyelte, hogy a romák meg akarnak térni. Három fiut meggyanítottak hogy megerőszakoltak két kislányt. Hála érte, ez nem volt igaz, de a fiukat keményen elverték a rendőrök. Sajnos ilyen is előfordul manapság. Ami Rupit illeti, megkértem beszéljen a különböző ördögi kötelékekről amelyek előfordulnak a romák között. Háááát, volt mit hallgatni. Varázslás, tenyérjóslás, rontás, átok alatti eskü, gonosz hiedelmek, babonaság......stb. Elég volt csak hallgatni, nemhogy még ezekben lenni. Kérlek imádkozz a Peteki emberekért, hogy nyerjenek szabadulást a gonosz kötelékéből.

a Peteki gyerekek énekelnek

Rupi testvér maagyarázza az ígét

csoportkép

Képek

Amint említettem, most teszek fel egy néhány képet.

A Nagyváradi roma gyülekezet

Tencut Zoltán, Papp László és Kajcza János, valamint a zenészek

a lelkipásztori konfi résztvevői Nagyváradon

ismerős arcok

A kárpátaljai missziómunkások

Jó egy kis szélcsend

Nagyon gazdag két hét van a hátunk mögött. Október 12.-16-ig a teológián voltam. Eljútottam ez idő alatt, két gyülekezetbe ahol eddig még nem jártam. Szerdán, Mezőbajra Balogh Gabival és Tencut Zoltánnal voltam. Sajnos a zimankós idő miatt, csak kevesen jöttek el. Az imaház épületét nemrég újították fel, nagyon szép, már csak arra van szükség, hogy teljen meg ujjászületett emberekkel. Csütörtökön a roma gyülekezetbe voltam Nagyváradon, Kajcza János testvéréknél. Itt már lelkes csapatot találtam, akik szívből énekelték az énekeket. Nagyon tetszett nekem a zenéjük. Sok gyülekezetünkbe, jó volna egy kicsi a lelkesedésükből.(különösen zenei téren) Péntek éjjel haza jöttem, szombaton egy kis pihenés, vasárnap Derzsben és Muzsnán szolgáltam. Az esti alkalom után Szilágyballára mentünk szüleimékhez. Hétfő déltől szerda délutánig az összmagyar-baptista lelkipásztor házaspárok találkozóján voltunk. Nagyon sok áldásban részesültünk, jó előadások, imaközösségek, beszámolók, beszélgetések álltal. Sok új szolgatársat ismerhettünk meg. Később majd teszek fel képeket is. Mindezek megkoronázásaként pedig részt vehettünk a Ghaiter Koncereten Debrecenben. Ez volt életem első koncertje élőben, de felejthetetlen marad számomra. Úgy zeneileg, zongora, gitár vagy éppen szájharmónikán hogy mit le műveltek, azt leírni nem lehet! Hallani kellett volna. Ettől egy "grammal" sem mardt le, amikor csak zenekíséret nélkül énekeltek. Volt egyik ének végén, három oktáv hangkülönbséggel fejezték be a darabot. Egyik "dörmögött" mint a medve, a másik "ciripelt" mint a pacsirta. Hihetetlen mire képesek. Gyönyörű volt! Meg is jegyeztem a feleségemnek : ilyen minőségű zenekar, Erdélyi szinten ha lenne, felpezsdítené a zenei életet !!! Ez most még csak álom, de hiszem hogy nem lehetetlen, mert egyre több tehetséges fiatal zenészt ismertem meg az utóbbi időben .... A tegnap a Reformációról emlékeztünk és kértük, hogy Isten adjon megújulást, ébredést gyülekezeteinkben. Hiszem, hogy Ő cselekedni fog. Ámen.

Teológia - évnyitó ünnepély

Vasárnap Nagyváradon volt a tanévnyitó istentisztelet. Az idei évben még bővült a teológusok csoportja három testvérrel. Incze Zoltán és Nagy Ferenc mindketten Nagyváradiak a látogatás nélküli tagozatra, míg Szilágyi Norbert szülőfalumból Szilágyballáról a nappalira. Rövid bemutatkozás után, két bizonyságtétel következett, utánna Bálint Pál testvér köszöntése a teológusok felé, majd Borzási István testvér igehírdetése a II Sám 6:1-16, 20-23 alapján. Nagyon szépen szolgált a helyi ifjusági kórus. Az igehírdetés témája: Dávid, Uza és Mikál buzgólkodása

• Dávid buzgóságában, fel akarta hozni a frigyládát Jeruzsálembe. Nem az Istentől parancsolt módon tette, ezért halál lett a vége.

Nem lehet a mi saját elképzelésünk szerint szolgálni az Urat! Lehet buzgólkodni az Isten házáért, de közben mégsem az Úrért! Lehet énekelni úgy, hogy Istenhez nem jút el a dicsőítésünk! Dávidnak meg kellett változzon.

• Uza illette azt amit nem lett volna szabad, ezért meghalt.

Pedig Uza jót akart! Meg akarta védeni az Isten ládádját, hogy ne essen le, szét ne törjön. Buzgólkodott a maga módján, de sajnos meghalt emiatt. Több példát is mondott István testvér: - a Baál papjai buzgálkodása a Kármel hegyén - végük a halál - Saul a győztes csata után azt mondta Sámuelnek, hogy ő ugyan teljesítette az Úr parancsát- végül ő is meghalt - Nádáb és Abihu idegen tüzet hoztak - nekik is halál lett a büntetésük. ! Nem lehet játszani a szent dolgokkal

• Mikál meggyűlölte Dávidot

elfogadta ugyan Dávidot mint férjét, de a Dávid Istene nem volt kedves neki. Az az Istentisztelet mikor Dávid és a nép ujjong, táncol az Úr előtt, benne gyűlöletet ébreszt, emiatt élete végéig nem született gyermeke. Az üzenet azzal felyeződött be, hogy legyünk hűségesek a mi Istenünkhöz. Nagyon jó bátorítás volt ez mindannyiunknak. Ezen a héten most maradtunk is Nagyváradon tanulni. A tanulás mellett, nagyon jó közösséget gyakorolunk, reggel - este imádkozva, beszélgetve. Hála azért hogy van lehetőség a továbbképzésre, tanulásra.

Borzási István testvér ígét hírdet

bizonyságot tettem

az ifi kórus szolgál

lelkesen énekeltünk

csoportkép

Megemlékezés Székelymuzsnán

A tegnapi nap folyamán hálaadó nap keretében emlékeztünk meg, az első baptista gyülekezet megalakulásától eltelt 400 évre. A Muzsnai testvérek erre az alkalomra vendégül látták a régebben még a nagy Homoródszentmárton-i körzethez tartozó gyülekezeteket. Tehát Szenterzsébetről, Szentábrahám és Gagyból, Kisgalambfalváról és a Székelykeresztúri immár anyagyülekezetből voltak vendégeink. A délelőtti alkalommal imára buzdítottak Joó Sándor és Kiss József. Utánna következett egy nagyon szép bemutató ifj. Veress Ernő lelkipásztor részéről, a baptista hitelődeink életéről és szolgálatáról. Az ígét Neh 8:1-12 szerint hírdettem, az "Örömteljes ünneplés feltételei " címgondolattal. Három dologról beszéltem :

1. Kívánni az ígét
2. Hallgatni az ígét
3. Megérteni az ígét

Ahol szomjas szívvel hallgatják és megértik az ígét, az bűnbánatot fog eredményezni, amiután lehet igazán szívből örvendezni az Úr előtt. Közös úrvacsorával felyeztük be a délelőtti alkalmat. A Muzsnai testvérek az imaház udvarán adtak ételt a vendégeknek, ami mellett jól lehetett társalogni. A délutáni alkalomról én haza kellett jöjjek, mert Homoródszentmárton új református lelkészt kapott és most volt a beiktetása. Ez is egy szép ünnepély volt.

Egy vérbeli roma testvér, hatékony igehírdetése

A tegnap esti alkalomra meghívtam Gábor Rupi testvért (Korondról) Robi fiával együtt a Székelypetek-i romákhoz. Lelkes fogadtatás után énekeltünk a vendégekkel két éneket, ami nagyon megfogta őket, aztán Robi tett bizonyságot a megtérérséről. Amikor Rupi testvérre került a sor, felolvasta a II Kor 5: 17-21 igét, aztán rögtön bevezette: Ma este három dologról fogok nektek beszélni - A régi életről - az új életről - a megbékélésről. Elmondta miből állt a régi élete, evés, ivás, szórakozás és minden ami csak a világban van. Mesélt egy esetet mikor hívő vendégeik érkeztek, ők pedig hozták a bort, hogy kínálják azokat. Ám vendégeik azt mondták, hogy tegyék félre mert ők hoztak magukkal bort. - "Gondoltam van nekik a táskájukban jobb mint a miénk? " - mondta Rupi. Majd kiderült hogy a bibliára gondoltak. Beszélt aztán az új életről, hogy szabadította meg az Úr a cigarettától, italtól, régi barátoktól. Aztán elmondta milyen békességet kapott a szívében, mennyire megváltozott az élete. Határozottan mondta : itallal, cigarettával, veszekedéssel, haraggal nem lehet a mennybe jutni, de még a gyávák is künn maradnak ! - " Nem az a gyáva aki fél szembe menni a medvével, hanem aki szégyenli megvallani az Úr Jézust ! - Tudjátok nálunk a cigányoknál úgy mondják, megadom magam - nem is rossz az , mert mikor valakire fegyvert fognak, hogy adja meg magát, utánna az parancsol akinél a fegyver van ! - Engedjétek Jézus parancsoljon nektek. " Őszinte imákkal felyeződött be ez az alkalom. Hiszem, hogy nem véletlen szolgált Rupi testvér Székelypeteken, hanem amit Isten elkezdett ezekben az emberekben, azt véghez is viszi és lesz bűnbánat, megtérés ámen.

látjátok, ilyen volt az életem

áhítatos percek

csoportkép

Kik ezek itt fehérben?

Ők azok akik augusztus 30-án Homoródalmáson megvallották hitüket a bemerítés álltal is. Amikor ezelőtt 6 évvel kinyitottuk az imaház ajtaját,ami kb. egy évtizedig zárva volt, csak reméltük hogy Isten ad megtérő lelkeket. Akkor egy idős testvérnő volt még életben, aki baptistának vallotta magát Csáka Irénke testvérnő. Két év mulva alámerítkezett az első megtérő Fazakas Margit személyében. A következő évben alámerítkezett Mihály Teréz (a néhai gyülekezetvezető menye) és az Irénke testvérnő férje Csáka Lajos. Időközben a Csáka házaspár meghalt, így a most alámerítkezett két taggal ismét négy tagja van a kis Almási közösségnek. Hisszük,hogy még lesznek megtérők. Ámen.

Borzási Gyula, Boldizsár Emma, Fazakas Leonárd Géza és én

a megtelt imaház

Leonárddal a vízben

Emma testvérnővel

Szombaton a Homoródszentmártoni gyülekezet tagjai és a Baróti fiatalok a lelkipásztorukkal Györfi Tóbiás és Annamáriával, elmentünk az Orbán Balázs (Almási néven emlegetett) barlanghoz. Hozzánk közel van kb. 40 km, mégis a 6 év alatt mióta itt vagyunk a Székelyföldön még nem jutottunk el. Valóban szép és nagy barlang akár el is lehet tévedni benne. Jó és áldott napunk volt. Barlangásztunk, énekeltünk, imádkoztunk a végén még egy kis focira is futotta az energiánkból. A tegnap meglátogattak a nővéremék Szilágyballáról. Hát elég ritka vendégek, ezért nagyon jól esett a látogatásuk. Délután kimentünk a szabdba, este pedig átvittem őket Homoródalmásra, megmutattam nekik az imaházat ahol az elmult vasárnap volt a bemerítés. Jó volt énekelni egy néhány éneket az üress imaházban. Többek között a Hit hangjai 577-es éneket " Ó áhitat időszaka ". Mondtam is a családnak. Milyen jó, hogy a hívő embernek mindig áhítat időszaka van. Mindig van miért hálát adjunk, mert Isten nagyon szeret. Ha pedig kéréseink vannak, azt hálaadással tárhatjuk az ő hatalmas színe elé. Éljünk ezzel a csodálatos kiváltsággal. a képen a nővérem Ani és családja a mi családunkkal (a feleségem fényképezett)