Teológia - évnyitó ünnepély

Vasárnap Nagyváradon volt a tanévnyitó istentisztelet. Az idei évben még bővült a teológusok csoportja három testvérrel. Incze Zoltán és Nagy Ferenc mindketten Nagyváradiak a látogatás nélküli tagozatra, míg Szilágyi Norbert szülőfalumból Szilágyballáról a nappalira. Rövid bemutatkozás után, két bizonyságtétel következett, utánna Bálint Pál testvér köszöntése a teológusok felé, majd Borzási István testvér igehírdetése a II Sám 6:1-16, 20-23 alapján. Nagyon szépen szolgált a helyi ifjusági kórus. Az igehírdetés témája: Dávid, Uza és Mikál buzgólkodása

• Dávid buzgóságában, fel akarta hozni a frigyládát Jeruzsálembe. Nem az Istentől parancsolt módon tette, ezért halál lett a vége.

Nem lehet a mi saját elképzelésünk szerint szolgálni az Urat! Lehet buzgólkodni az Isten házáért, de közben mégsem az Úrért! Lehet énekelni úgy, hogy Istenhez nem jút el a dicsőítésünk! Dávidnak meg kellett változzon.

• Uza illette azt amit nem lett volna szabad, ezért meghalt.

Pedig Uza jót akart! Meg akarta védeni az Isten ládádját, hogy ne essen le, szét ne törjön. Buzgólkodott a maga módján, de sajnos meghalt emiatt. Több példát is mondott István testvér: - a Baál papjai buzgálkodása a Kármel hegyén - végük a halál - Saul a győztes csata után azt mondta Sámuelnek, hogy ő ugyan teljesítette az Úr parancsát- végül ő is meghalt - Nádáb és Abihu idegen tüzet hoztak - nekik is halál lett a büntetésük. ! Nem lehet játszani a szent dolgokkal

• Mikál meggyűlölte Dávidot

elfogadta ugyan Dávidot mint férjét, de a Dávid Istene nem volt kedves neki. Az az Istentisztelet mikor Dávid és a nép ujjong, táncol az Úr előtt, benne gyűlöletet ébreszt, emiatt élete végéig nem született gyermeke. Az üzenet azzal felyeződött be, hogy legyünk hűségesek a mi Istenünkhöz. Nagyon jó bátorítás volt ez mindannyiunknak. Ezen a héten most maradtunk is Nagyváradon tanulni. A tanulás mellett, nagyon jó közösséget gyakorolunk, reggel - este imádkozva, beszélgetve. Hála azért hogy van lehetőség a továbbképzésre, tanulásra.

Borzási István testvér ígét hírdet

bizonyságot tettem

az ifi kórus szolgál

lelkesen énekeltünk

csoportkép

Megemlékezés Székelymuzsnán

A tegnapi nap folyamán hálaadó nap keretében emlékeztünk meg, az első baptista gyülekezet megalakulásától eltelt 400 évre. A Muzsnai testvérek erre az alkalomra vendégül látták a régebben még a nagy Homoródszentmárton-i körzethez tartozó gyülekezeteket. Tehát Szenterzsébetről, Szentábrahám és Gagyból, Kisgalambfalváról és a Székelykeresztúri immár anyagyülekezetből voltak vendégeink. A délelőtti alkalommal imára buzdítottak Joó Sándor és Kiss József. Utánna következett egy nagyon szép bemutató ifj. Veress Ernő lelkipásztor részéről, a baptista hitelődeink életéről és szolgálatáról. Az ígét Neh 8:1-12 szerint hírdettem, az "Örömteljes ünneplés feltételei " címgondolattal. Három dologról beszéltem :

1. Kívánni az ígét
2. Hallgatni az ígét
3. Megérteni az ígét

Ahol szomjas szívvel hallgatják és megértik az ígét, az bűnbánatot fog eredményezni, amiután lehet igazán szívből örvendezni az Úr előtt. Közös úrvacsorával felyeztük be a délelőtti alkalmat. A Muzsnai testvérek az imaház udvarán adtak ételt a vendégeknek, ami mellett jól lehetett társalogni. A délutáni alkalomról én haza kellett jöjjek, mert Homoródszentmárton új református lelkészt kapott és most volt a beiktetása. Ez is egy szép ünnepély volt.

Egy vérbeli roma testvér, hatékony igehírdetése

A tegnap esti alkalomra meghívtam Gábor Rupi testvért (Korondról) Robi fiával együtt a Székelypetek-i romákhoz. Lelkes fogadtatás után énekeltünk a vendégekkel két éneket, ami nagyon megfogta őket, aztán Robi tett bizonyságot a megtérérséről. Amikor Rupi testvérre került a sor, felolvasta a II Kor 5: 17-21 igét, aztán rögtön bevezette: Ma este három dologról fogok nektek beszélni - A régi életről - az új életről - a megbékélésről. Elmondta miből állt a régi élete, evés, ivás, szórakozás és minden ami csak a világban van. Mesélt egy esetet mikor hívő vendégeik érkeztek, ők pedig hozták a bort, hogy kínálják azokat. Ám vendégeik azt mondták, hogy tegyék félre mert ők hoztak magukkal bort. - "Gondoltam van nekik a táskájukban jobb mint a miénk? " - mondta Rupi. Majd kiderült hogy a bibliára gondoltak. Beszélt aztán az új életről, hogy szabadította meg az Úr a cigarettától, italtól, régi barátoktól. Aztán elmondta milyen békességet kapott a szívében, mennyire megváltozott az élete. Határozottan mondta : itallal, cigarettával, veszekedéssel, haraggal nem lehet a mennybe jutni, de még a gyávák is künn maradnak ! - " Nem az a gyáva aki fél szembe menni a medvével, hanem aki szégyenli megvallani az Úr Jézust ! - Tudjátok nálunk a cigányoknál úgy mondják, megadom magam - nem is rossz az , mert mikor valakire fegyvert fognak, hogy adja meg magát, utánna az parancsol akinél a fegyver van ! - Engedjétek Jézus parancsoljon nektek. " Őszinte imákkal felyeződött be ez az alkalom. Hiszem, hogy nem véletlen szolgált Rupi testvér Székelypeteken, hanem amit Isten elkezdett ezekben az emberekben, azt véghez is viszi és lesz bűnbánat, megtérés ámen.

látjátok, ilyen volt az életem

áhítatos percek

csoportkép

Kik ezek itt fehérben?

Ők azok akik augusztus 30-án Homoródalmáson megvallották hitüket a bemerítés álltal is. Amikor ezelőtt 6 évvel kinyitottuk az imaház ajtaját,ami kb. egy évtizedig zárva volt, csak reméltük hogy Isten ad megtérő lelkeket. Akkor egy idős testvérnő volt még életben, aki baptistának vallotta magát Csáka Irénke testvérnő. Két év mulva alámerítkezett az első megtérő Fazakas Margit személyében. A következő évben alámerítkezett Mihály Teréz (a néhai gyülekezetvezető menye) és az Irénke testvérnő férje Csáka Lajos. Időközben a Csáka házaspár meghalt, így a most alámerítkezett két taggal ismét négy tagja van a kis Almási közösségnek. Hisszük,hogy még lesznek megtérők. Ámen.

Borzási Gyula, Boldizsár Emma, Fazakas Leonárd Géza és én

a megtelt imaház

Leonárddal a vízben

Emma testvérnővel

Szombaton a Homoródszentmártoni gyülekezet tagjai és a Baróti fiatalok a lelkipásztorukkal Györfi Tóbiás és Annamáriával, elmentünk az Orbán Balázs (Almási néven emlegetett) barlanghoz. Hozzánk közel van kb. 40 km, mégis a 6 év alatt mióta itt vagyunk a Székelyföldön még nem jutottunk el. Valóban szép és nagy barlang akár el is lehet tévedni benne. Jó és áldott napunk volt. Barlangásztunk, énekeltünk, imádkoztunk a végén még egy kis focira is futotta az energiánkból. A tegnap meglátogattak a nővéremék Szilágyballáról. Hát elég ritka vendégek, ezért nagyon jól esett a látogatásuk. Délután kimentünk a szabdba, este pedig átvittem őket Homoródalmásra, megmutattam nekik az imaházat ahol az elmult vasárnap volt a bemerítés. Jó volt énekelni egy néhány éneket az üress imaházban. Többek között a Hit hangjai 577-es éneket " Ó áhitat időszaka ". Mondtam is a családnak. Milyen jó, hogy a hívő embernek mindig áhítat időszaka van. Mindig van miért hálát adjunk, mert Isten nagyon szeret. Ha pedig kéréseink vannak, azt hálaadással tárhatjuk az ő hatalmas színe elé. Éljünk ezzel a csodálatos kiváltsággal. a képen a nővérem Ani és családja a mi családunkkal (a feleségem fényképezett)

Szenteld meg őket

a te igazságoddal:A te ígéd igazság. (Jn 17:17) Ma este miután hazajöttünk Enikővel Petekről, az esti áhítaton olvastuk ezt az ígét, majd rákérdeztem Abigélre: Mit jegyeztél meg? - Én azt jegyeztem meg, hogy szeeent...... Neki ennyi maradt meg, nekem pedig gondolatom hamar a romákra terelődött. Uram szenteld meg őket a te ígéddel. Erre nagyon nagy szükségük van! Ma délután épp az ujjászületésről hirdettem nekik az ígét, Nikodémus története megvilágításában!(Jn 3:1-8) Kellett volna hallani az őszinte imáikat. - Uram vedd el a szivarat, az italot, a csúnya beszédet, adjál nekünk békességet a családunkban, formálj olyanná amilyenné akarod hogy legyünk..... Én pedig szívből mondtam rá az Áment minden imára. Hiszem hogy Isten csodálatosan megváltoztatja ezeket az embereket. Már eddig is látszik életökben a változás, de tudom hogy Atyánk örök életet akar nekik adni. Imádkozz, hogy teljesen Jézusnak adják szívöket.

Székelypeteki romák

a gyerekek énekelnek

élvezik az "egy kicsi, két kicsi, három kicsi gyerekek" ének mutogatását

Vasárnap, aug 30-án délután 1 órától bemerítési ünnepre készülünk Homoródalmáson. Mindenkit szeretettel hívunk erre az alkalomra aki velünk kíván ünnepelni. Aki nem tud eljönni az lélekben imádkozva velünk lehet. Bárcsak adana az Úr ujabb megtérő lelkeket, a most bemerítkezni készülő két személy mellé! Ámen.

Ismét egy menyegző

A szabadságunk úgy időzítettük, hogy a végén részt vehessünk a feleségem első unokatestvére Kovács Annamária és József menyegzőjén.Jó volt látni hogy szeretik egymást és boldogok. Isten áldja meg őket, maradjanak minvégig ilyen boldogok.

Így szeretik Annamária és József egymást

a családdal is pózoltunk (Abigél még mindig féltette a törött lábát, ezért van csak egy cipője, tehát nem lopták el mint a menyasszonyét)

A Zilahi királylányok közül, egynek megérkezett a hercege.

Igyekezzetek hercegek, különben lemaradtok! :))

Ez a kép, a menyegzős terem falát díszítette

Úgy elröppent ez a hét és csak most jutott időm egy néhány gondolatot leírni. Az udvar, meg a kert a felismerhetetlenségig elburjánzott a két hét alatt. No de segítettünk rajta. Bárcsak a lelkiekben soha ne lenne így felnőve a gaz! Öröm volt látni a Homoródalmási testvéreket, akikkel lelkesen készülünk augusztus 30- ára bemerítésre. Imádkozzatok az ottani emberekért, hogy a jó Atya még hívjon másokat is a megtérésre. Szeretnénk, hogy még legyen ismét vízmegmozdulás, ugyanis nem volt több mint három évtizede. Tudom hogy ez Isten akarata és neki semmi sem lehetetlen! Szerdán a székelypetei romák közt is nagyon jó alkalmunk volt. Ott meghalt míg szabadságon voltunk egy kisfiú(9-10 éves lehetett) vese és máj problémák miatt. Így most nagyon elérzékenyültek voltak. Míg énekeltük az "Isten hord karjain" című éneket ( egy néhányan) hallottam , hogy egy férfi súgja a feleségének: "Te hallgass, ne énekelj, mert gyászolsz!" Hamar kapcsoltam és a második verse előtt megálltam,elmondtam a szöveget, majd folytattam. Megértem hogy szórakoztató diszkózenét nem énekelnek, s nem táncolnak, de ezt bátran énekelhetik, mert ezáltal tud szólni Isten hozzánk! - Aztán hamar ugyanaz a férfi: "Hát igen, szent nótát lehet!" Ezután a kis párbeszéd után kissé bátrabban énekeltek még egy páran. Az ének közben hamar jött az indíttatás, hogy tegyem félre az I Ján. 1. részt amiből készültem és felolvastam nekik "Lázár feltámasztásáról" az ígét. Szóltam nekik a feltámadásról, élő reménységről, a halál utáni életről és arról, hogy ne úgy gyászoljanak mint akiknek nincs reménységük! Mert lessz viszontlátás ha az Urat befogadják a szívükbe! A kis "elköltözött" Edwárdról tudni kell, hogy az egyik leghűségesebb gyerek volt a gyerekfoglalkozásokon. Kedvenc éneke volt " A bárány vére megtísztit". Amikor legutóbb találkoztam vele, mintha Isten megérttette volna velem hogy közel a vég, láttam hogy nagyon szenved. Ezért csak annyit kérdeztem tőlle:Szereted te az Úr Jézust? -Igen , jött a halk válasz...... Aztán csendesen elbúcsúztam tőlle. Mondtam tehát nekik: Én hiszem hogy Edwárd az Úrnál van! Nektek úgy kell éljetek, hogy egy nap találkozzatok vele! Nagyon nagy csend következett. Majd imádkoztunk én pedig örömmel jöttem el, látva életükben Isten hatalmas munkáját. Imádkozzatok értük is!

Képek a táborozásról

Csoportbeszélgetés

fociztunk is

a tábor a dombról nézve

élőfa

igét olvas Boros József

szenvedélyes zenészek

lelkesen énekelnek