Ismét egy menyegző

A szabadságunk úgy időzítettük, hogy a végén részt vehessünk a feleségem első unokatestvére Kovács Annamária és József menyegzőjén.Jó volt látni hogy szeretik egymást és boldogok. Isten áldja meg őket, maradjanak minvégig ilyen boldogok.

Így szeretik Annamária és József egymást

a családdal is pózoltunk (Abigél még mindig féltette a törött lábát, ezért van csak egy cipője, tehát nem lopták el mint a menyasszonyét)

A Zilahi királylányok közül, egynek megérkezett a hercege.

Igyekezzetek hercegek, különben lemaradtok! :))

Ez a kép, a menyegzős terem falát díszítette

Úgy elröppent ez a hét és csak most jutott időm egy néhány gondolatot leírni. Az udvar, meg a kert a felismerhetetlenségig elburjánzott a két hét alatt. No de segítettünk rajta. Bárcsak a lelkiekben soha ne lenne így felnőve a gaz! Öröm volt látni a Homoródalmási testvéreket, akikkel lelkesen készülünk augusztus 30- ára bemerítésre. Imádkozzatok az ottani emberekért, hogy a jó Atya még hívjon másokat is a megtérésre. Szeretnénk, hogy még legyen ismét vízmegmozdulás, ugyanis nem volt több mint három évtizede. Tudom hogy ez Isten akarata és neki semmi sem lehetetlen! Szerdán a székelypetei romák közt is nagyon jó alkalmunk volt. Ott meghalt míg szabadságon voltunk egy kisfiú(9-10 éves lehetett) vese és máj problémák miatt. Így most nagyon elérzékenyültek voltak. Míg énekeltük az "Isten hord karjain" című éneket ( egy néhányan) hallottam , hogy egy férfi súgja a feleségének: "Te hallgass, ne énekelj, mert gyászolsz!" Hamar kapcsoltam és a második verse előtt megálltam,elmondtam a szöveget, majd folytattam. Megértem hogy szórakoztató diszkózenét nem énekelnek, s nem táncolnak, de ezt bátran énekelhetik, mert ezáltal tud szólni Isten hozzánk! - Aztán hamar ugyanaz a férfi: "Hát igen, szent nótát lehet!" Ezután a kis párbeszéd után kissé bátrabban énekeltek még egy páran. Az ének közben hamar jött az indíttatás, hogy tegyem félre az I Ján. 1. részt amiből készültem és felolvastam nekik "Lázár feltámasztásáról" az ígét. Szóltam nekik a feltámadásról, élő reménységről, a halál utáni életről és arról, hogy ne úgy gyászoljanak mint akiknek nincs reménységük! Mert lessz viszontlátás ha az Urat befogadják a szívükbe! A kis "elköltözött" Edwárdról tudni kell, hogy az egyik leghűségesebb gyerek volt a gyerekfoglalkozásokon. Kedvenc éneke volt " A bárány vére megtísztit". Amikor legutóbb találkoztam vele, mintha Isten megérttette volna velem hogy közel a vég, láttam hogy nagyon szenved. Ezért csak annyit kérdeztem tőlle:Szereted te az Úr Jézust? -Igen , jött a halk válasz...... Aztán csendesen elbúcsúztam tőlle. Mondtam tehát nekik: Én hiszem hogy Edwárd az Úrnál van! Nektek úgy kell éljetek, hogy egy nap találkozzatok vele! Nagyon nagy csend következett. Majd imádkoztunk én pedig örömmel jöttem el, látva életükben Isten hatalmas munkáját. Imádkozzatok értük is!

Képek a táborozásról

Csoportbeszélgetés

fociztunk is

a tábor a dombról nézve

élőfa

igét olvas Boros József

szenvedélyes zenészek

lelkesen énekelnek

Bondorasszó

Julius 26. és aug 2. között együtt táboroztam a Krasznai fiatalokkal a Bondorasszói táborban. Először a családdal együtt akartam menni, de az Abigél lábtörése miatt ők most lemaradtak. Nagyon kedves fiatalokat ismerhettem meg, akik örömmel foglalkoztak az igével, szivesen énekeltek, játszodtak vagy éppen mosogattak ha arra volt szükség. A heti fő témánk a - Lelki növekedés - volt. Minden nap egy témát beszéltünk meg délelőtt, egy rövid bevezető után kis csoportokban. Nyitottan, őszintén tették fel kérdéseiket, mondták meggyőződéseiket. Az esti igeszolgálatok amibe besegitett Dimény Miklós testvér(a Krasznai gyül. előljárója), egy este pedig Boros József testvér Belényesből, hitmélyitő jellegüek voltak. A napi témák a: Bűn, Hit,Megtérés, Üdvbizonyosság, Keresztyén élet és a Megszentelődés voltak. Hiszem hogy formálhatta őket az ige. Vasárnap délelőtt négy fiatallal lementünk a Fenesi gyülekezetbe. Szolgáltunk fúvósnégyessel, férfikarral és igével. Nagyon örvendtek a testvérek látogatásunknak, tertmészetesen mi is hálásak voltunk hogy szolgálhattunk. Vasárnap délután hagytuk el a tábort, azonban nem haza indultuk, hanem elősször részt vettünk Jánosfalván egy szabadtéri bemeritésen. A fiuk besegitettek a fuvószenekarnak, valamint szolgáltunk két énekkel és egy rövid bizonyságtétellel. Népes hallgatóság gyülekezett össze, az igét Borzási Pál testvér "A szerecsen komornyik megtérése" alapján hirdette. Mindhárom fehérruhás élő bizonyságott tett. Este későn békességben hazaérkeztünk. Áldásokkal teli volt ez a hét. Később majd teszek fel képeket is.

Öröm és fájdalom

Mind a kettőből volt részünk az elmúlt héten. Szerdán este a gyerekekkel kimentem biciklizni s mivel Abigél is vágyott őt is felültettem a sarogjára. Az eredmény az lett, hogy a kerék elkapta a kicsi lábát és eltört a bal lába. Nagyon fájt neki, mert a küllők nagy sebet ejtettek rajta, így pedig gipszbe sem tudták tenni. Holnap készülünk ismét orvoshoz. Sajnálom hogy ez történt, de tudom Isten sohasem enged meg semmit ok nélkül. Az én sok-sok hibám is, Ő jóvá tudja tenni! Csütörtökön hazamentünk Ballára, mert Szombaton volt ifj. Pál Ervin(Homoródszentmárton) és Bálint Eszter(Zilah) menyegzőjük.

Eszter és Ervin

Egy nagyon szép alkalom volt. Örvendünk annak hogy a menyasszony a Székelyföldre költözik és így a kis Szentmártoni gyülekezet erősödik egy taggal. Az Úr hadd használhassa eszközül sok ember megtérésében. A vacsora közben meglátogattuk Ady Dánielnét(Manci) aki nagyon beteg, de ennek ellenére tele reménységgel az Úrban. Kérlek imádkozz érte, hogy Isten enyhítse fájdalmait és legyen meg az Ő akarata Manci testvérnő életében. Vasárnap hajnalra hazaérkeztem , délután pedig elmentem Muzsnába , Derzsbe este pedig itthon szolgáltam. Jó volt találkozni Peteki romákkal akik átjöttek Derzsbe az Istentiszteletre. Látom hogy vannak még akikben él a szikra. Imádkozzatok értünk, hogy Isten használhasson köztük és Abigélnek gyógyítsa meg a lábát. Előre is köszönöm ha ránk gondoltok.

Események

Amióta nem írtam, sok minden történt ezért most épp csak nagy vonalakban összegzem a dolgokat. Először is lejárt a vizsga a teológián, bár még van két dolgozat amit el kell küldjek, de azok is hamarosan meglesznek. Történetesen Nagyváradon voltak a tavalyi végzős teológusok is, mivel most védték meg a szakdolgozataikat.

együtt a teológusok

Junius 28-án a Székelyudvarhelyi gyülekezet vendégei voltunk. Én csak a délelőtti imaórán kellett szolgáljak, mert Magyarországról Dr. Mészáros Kálmán testvér hírdette az ígét délelőtt, délután pedig képekkel szemléltetve tartott előadást a 400 éves baptizmusról. Volt egy néhány dolog amiről eddig soha nem hallottam, tehát nagyon tetszett. Nekem amúgy is a kedvenc tantárgyaim közé tartozik a történelem. Az elmúlt héten keddtől csütörtökig a Retezat hegységben kirándulhattunk a teológusokkal a dékán Dr. Giorgiov Adrián testvér jóvoltából. Nagyon szép és nagyon kimerítő volt a túra, de megérte. Azt a sok gyönyörű tájat szavakban nem lehet kifejezni! Már jártam egy néhány hegységben, de ilyen csodálatos helyen még nem. Ajánlom mindenkinek aki szeret hegyeket mászni. Célunk a legmagasabb ottani csúcs megmászása volt(2509 méter), az idő viszontagságai miatt azonban beértük a 2300 méter magas nyereggel a Retezat csúcs mellett. A bucura-tó partján éjszakáztunk ahol estétől hajnali 4 óráig ítélet ídő tombolt. Volt olyan sátor amelyikből szabályszerűen merték a fiuk a vizet. A mienk( Papp Lászlóval voltam) elég szárazon kibírta, mindössze aludni nem tudtunk a cikázó villámok és az eső zúgása miatt. Csütörtök reggel tehát összecsomagoltunk, leereszkedtünk a hegyről és késő estére már haza is érkeztünk.

egy nagyon szép vízesés

alkonyati táj az első esti sátorozási helyen

feltűntek a távolban a csúcsok

nagyon sok virág díszelgett a sziklák oldalain

néha elfáradtunk, a háttérben a "Retezat"hegycsúcs látszik

Ezen a héten hétfőn egy kirándulást szerveztünk a Homoróddaróci, Baróti, Székelyudvarhelyi és a helybeli fiataloknak. Bár reggel borongósnak ígérkezett az idő, mégis jó időt szánt nekünk a jó Atya egész napra. Hála neki érte. Estére már összegyűlt egy kb. 40 fős csoport. Nagyon élvezte mindenki. Tudtunk játszani, focizni, röplabdázni, fürdeni a Homoród-folyóba, valamint sokat énekeltünk, igei tanítást is hallottunk és imádkoztunk. Kellemes napunk volt.

Évzáró az óvodában

Bár még nem lett volna Abigél óvoda köteles(februárban töltötte a 3 évet),de mert volt rá lehetőség egy párszor elvittük, ő pedig odaragadt. Úgy megszerette, hogy szinte egyáltalán nem hiányzott. Nagyon jól foglalkozott velük az óvó néni, így nagyon sokat énekeltek és két kis jelenetet is előadtak az évzárón. Jó látni, hogyan okosodnak,fejlődnek gyermekeink.

lelkesen énekelnek

nagyapó óriásrépáját húzza az egész "család"

jó étvággyal esznek

együtt a csoport

Csak röviden

Csendesen telt el a Pünkösd ünnepe, mindegyik gyülekezetbe eljutottam legalább egyszer. Öröm volt azokkal a testvérekkel találkozni akikben látom hogy a Szentlélek munkálkodik. Akik kívánják Isten jelenlétét és nemcsak a kegyesség látszata van bennük, hanem annak erejét is magukban hordozzák. Azonban azt is kellet látnom, még van sok "zörgő csont". Ha az Úr most tőlem kérdezné: "Embernek fia, vajon megélednek-é ezek a csontok?" Nagy sóhajjal én is csak azt mondhatnám - Uram te tudod. Hálás vagyok Istennek az esőért amit adott bőven. Nagyon kívánom azonban hogy Isten árassza ki gazadagon az Ő lelkét, öntözné meg a szívek rögét! Hadd lenne zúgás, zörgés és élednének a csontok..... Bárcsak ránk tekintene az Úr kegyelmesen, adna ébredést gyülekezeteinkbe. Ámen. Lassan közeledik a vizsga időszak. Kérlek imádkozz értem,hogy necsak tanuljak, hanem az Úr tegyen bölccsé.